„Szent Margit kápolna” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
 
1. sor: 1. sor:
{{Epitett oroksog lap|szöveg=
+
{{Epitett orokseg lap|szöveg=
 
{{InfoboxÉpület
 
{{InfoboxÉpület
 
|cím=Szent Margit Kápolna
 
|cím=Szent Margit Kápolna

A lap jelenlegi, 2018. április 26., 10:23-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Szent Margit Kápolna
Szent Margit 002.jpg
Helye: Balatonalmádi
Építési adatok
Építés éve : 1884
Építtető: Almádi polgárok
Tulajdonos: Katolikus egyház
Felújítva : 2006


Almádi a filoxéra 1882-es pusztítása után gyakorlatilag megszűnt szőlőhegyként létezni, s ekkor gyorsult fel nyaralókkal való benépesedése. Almádi tulajdonosa a veszprémi székeskáptalan volt, a telkeket használó veszprémi polgárok tizedet fizettek a káptalannak. Az ide települők hamarosan lelki szükségét érezték egy kápolna építésének (szentmisére ugyanis addig Vörösberénybe járhattak). A fa huszártornyos kápolna két út összetorkolásánál, a Remete patak bal partján, az 1869-ben emelt kőkereszt mögött épült közadakozásból. 1884-ben szentelték fel az „Apostolok oszlása" tiszteletére. [1] A kápolna telkét Kurcz Rudolf és neje adta ajándékba, a kőműves munkákat Brenner Lőrinc, az ács-munkát Krisztián József végezte, mindketten ingyenesen. Az oltárképet Blázy Imre, a veszprémi állami polgári iskola rajztanára festette 1890-ben. A kápolnát később Szent Margit tiszteletére ajánlották fel. Az Őt ábrázoló oltárképet 1960-ban festette Feszty Masa. A kápolna búcsúját nyáron tartották.

Lábjegyzet

  1. „Apostolok oszlása”, latinul divisio apostolorum, annak a pünkösd utáni napnak egykori liturgikus emlékezete, melyen az apostolok Jeruzsálemből elindultak a szélrózsa minden irányába, hogy hirdessék az evangéliumot. Ünnepét, július 15.-ét – amikor sok helyen az új kenyeret is megsütötték -, a Tridenti Zsinat hivatalosan megszüntette, a szakrális néphagyomány azonban megőrizte.

Kapcsolódó cikkek