Helyismeret:Balatonalmádi Értéktár
Balatonalmádi Értéktár
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselőtestülete augusztusi ülésén 2013-ban megalakult a Balatonalmádi Városi Értéktár Bizottság, amely megkezdte munkáját és eddigi ülésein áttekintette azokat a helyi értékeket, melyek alapját képezhetik egy folyamatosan fejleszthető, bővíthető Értéktár Adatbázisnak. A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár ebben a helytörténeti adatbázisban gondozza az értékeket, amely adatbázis az értékek számának növekedésével folyamatosan bővül.
- 150/2013. (VI. 27.) Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozat - Települési értéktár létrehozása
- 177/2013. (VIII. 29.) Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozat - A települési értéktár bizottság összetétele és működési rendje
- 178/2013. (VIII. 29.) Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozat - A Balatonalmádi Városi Értéktár Bizottság összetétele
Épített örökség
A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.[1]
Balatonalmádi templomok
Épített szakrális kisemlékek
Szakrális kisemlék: szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszott szerepet.Kategóriájába a kálváriák, út menti keresztek, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok ugyanúgy beletartoznak, mint a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, út menti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények, olajnyomatok, keresztek stb., tehát azok az objektumok is, amelyek nem tartoznak a hivatalos műemlékvédelem érdeklődési körébe. Szervesen hozzátartoznak a település képéhez, részét képezik a helyi hagyománynak.
Kulturális örökség
A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek[2]
Sport
A fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények. [3]
Természeti környezet
Az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek [4]
Turizmus és vendéglátás
A turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.[5]
Ipari és műszaki megoldások
Az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.[6]
Hivatkozások
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § c) pontja
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § e) pontja
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § f) pontja
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § g) pontja
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § h) pontja
- ↑ 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § d) pontja