Gombfoci

A Könyvtár wikiből


Ertektar.png
Gombfoci.jpg



A kezdet az 1900-as évek elejére tehető, amikor a labdarúgás is népszerű volt. A kézügyességet, kreativitást és kombináció-készséget igénylő, szórakoztató, korhoz, nemhez sem kötött, társas-, közösségi játék, egy focimeccs érzetét kelti.

„A gyermeki világ tevékenységei közt a gombozás szinte hagyományos jellegű. Körülbelül harminc év óta játszanak a pesti gyerekek gombokkal, egy a footballra emlékeztető, szabályaiban rendkívül bonyolult játékot… Ugyanekkor a gombozás jelenti a legfőbb társadalmi kapcsolatot is. Feltétlen jogforrás és az erkölcsök próbaköve. Csaló az, aki arrébb tolja a gombot lökés előtt, becsületes az, aki tiltakozás nélkül vallja be, hogy szabadrugást vétett.”[1]
„Gombfutball. Asztaljáték, amely teljesen a rendes futball szabályai szerint megy: a játékosok gombok (11-11 drb), a labda pedig egy kisebb gomb…”[2]

A magyarországi gombfociéletet egy ideiglenes intézőbizottság az 1960-as évektől már versenyszerűen szervezte, s fokozatosan elterjedtek a műanyagokból készült „gombutánzat” játékosok. 1964-ben megjelent az első nyomtatott szabálykönyv is (SOÓS András: Gombfutball). A hivatalos elismertség éve 1989; az országszerte működő klubok megalakították a Magyar Asztali Labdarúgó Sportszövetséget, melyet a bíróság is bejegyzett, s ezzel a gombfoci, mint asztali labdarúgás hivatalosan is sporttevékenységnek minősült. Magyarországon tehát új sportág született: a gombfoci, melyet a magyarok adtak a világnak! A kivándorolt magyarok ugyanis új hazájukban is meghonosították, elterjesztették a gombfocit. Más népek is megbarátkoztak ezzel a szellemi-ügyességi sporttal, s ma már a világ sok országában játsszák.

Cimer.jpg
"A gombfoci Magyarországon, a Kárpát-medence magyarok lakta területein ismert játék, mely a második világháború utáni években, Balatonalmádiban az iskolás gyermekek rendkívül népszerű játéka volt. Ez az egykor széles körben elterjedt labdarúgást leképező játék, mára egyfelől sajnálatosan háttérbe szorult a fiatalság körében, másfelől viszont egyre szélesedő körben (mint asztali labdarúgás, illetve ún. szektorlabda) professzionális szervezettségű ügyességi sport-játékká fejlődött."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján




Jegyzetek

  1. Mérei Ferenc: A gombozó gyermek. Budapest: A Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Közleménye. 1937. 3-4. oldal
  2. Velősy Béla /szerk./: Játékos könyv II. (Otthoni és téli szabadtéri játékok.) Budapest. A Magyar Cserkészszövetség kiadása. 1939. 27-28. oldal

Hivatkozások