Zámbó János

ZAMBÓ János (Hegykő, 1916. május 2. – Miskolc, 2000. december 3.) bányamérnök, ny. egyetemi tanár, akadémikus.

Élete

1937-ben a soproni Szent Benedek-rendi Főgimnáziumban érettségizett. 1941-ben a budapesti műegyetem soproni Bányamérnöki Karán szerzett oklevelet, 1946-ban egyetemi doktori címet. A műszaki tudományok kandidátusa (1952), doktora (1955). 1961 MTA levelező, 1973 rendes tagja. 1941 és 1953 között Recsk, Csucsom, Aranyida, Jászómindszent, Padrag, Ajka bányáinál mérnök, üzemvezető, üzemgazdasági osztályvezető. 1953-ban Középdunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnöke, Veszprémben. 1953-tól egyetemi tanár Sopronban, majd Miskolcon, ahol a bányaművelés-tani tanszék vezetője, az 1955–1960-as években dékán, 1960 és 1972 között rektor. 1984-től nyugdíjban. 1953-ban Kossuth-díjat, 1965-ben Állami Díjat és több szakmai kitüntetést kapott. Hozzávetőleg 200 tudományos értekezése jelent meg magyar, angol, francia, német, orosz, bolgár nyelven.

Művei

• Bányaművelés. Budapest, 1957, 1965, 1972.
• Bányászati telepítések analitikája. Budapest, 1960, 1962.
• Telepítéselmélet a bányászatban. Budapest, 1966, 1968 stb., összesen kilenc könyv.

Irodalom

• a Ki kicsoda minden kiadása közli életadatait, legutóbb Ki kicsoda 2000. Budapest, 1999.
• Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Budapest, 1988.
• TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.