Takáts Sándor

A Helyismeret wikiből
Takats Sandor.jpg

TAKÁTS Sándor (Komárom, 1860. december 7. – Budapest, 1932. december 21.) író, történész, tanár. Az MTA-nak 1906-tól levelező, 1925-től rendes tagja.

Élete

Piarista szerzetes, a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1886-ban szentelték áldozópappá. Nyitrán és Budapesten gimnáziumban tanított, majd a magyar kormány megbízásából a bécsi udvari levéltárban dolgozott. 1903-tól haláláig a képviselőház levéltárosa. Fő kutatási területe a 16–17. század. Levéltári forrásokra támaszkodva a mindennapok történetét tárta fel. Régi magyar kapitányok és generálisok című, 1922-ben megjelent művében szakirodalmi pontossággal és művészi igényű stiláris eszközökkel dolgozta föl többek között négy Veszprém megyei várkapitány, Thury György, Huszár Péter, Gyulaffy László és Erdődi Pálffy Tamás életét. A két előbbi életrajz megjelent a Bajvívó magyarok c. kötetben is.

Művei

  • A magyar gyalogság megalakulása. Budapest, 1908.
  • Régi magyar asszonyok. Budapest, 1914.
  • Rajzok a török világból. 1–3. Köt. Budapest, 1915–1917.
  • A régi Magyarország jókedve. Budapest, 1921.
  • Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest, 1922.
  • Magyar nagyasszonyok. 1–2. Köt. Budapest, 1926.
  • A török hódoltság korából. 1–2. Köt. Budapest, 1928.
  • Kémvilág Magyarországon. 1–2. Köt. Budapest, 1932.
  • Bajvívó magyarok. Budapest, 1956.