Széchényi György

A Helyismeret wikiből
Szechenyi Gyorgy.jpg

SZÉCHÉNYI György (Kisszéchény, 1592 – Pozsony, 1695. február 18.) római katolikus püspök.

Élete

Gyermek- és fiatalkoráról nem sokat tudunk. Lehet, hogy a középiskola elvégzése után katonáskodott. Nagyszombatban és 1625-ben a bécsi egyetemen tanult, ahol 1631-ben filozófiai doktorátust és teológiai babérkoszorús címet szerzett. 1631-ben pappá szentelték. 1632-ben esztergomi kanonok és a Nagyszombati Szeminárium rektora. 1638-ban a nagyszombati zsinaton vágújhelyi prépostként, 1648-ban választott veszprémi püspökként vett részt. 1644-ben a kancellária vezetője, 1648. április 18-án veszprémi püspökké nevezték ki és csak 1654. szeptember 27-én, Sümegen szentelték fel. 1658-ban a győri püspökségre helyezték át. Kalocsai érsek 1668-tól, esztergomi érsekké pedig 1685-ben, 93 éves korában nevezték ki. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen életre hívott pozsonyi vésztörvényszéknek. A Wesselényi-összesküvés idején az elítéltek ügyében eredménytelenül járt el a királynál. Hosszú élete során óriási vagyont gyűjtött és ebből bőkezűen adakozott. A veszprémi egyházmegyének még viszonylag kevés jutott, de javíttatta a veszprémi székesegyházat és a sümegi várat. 1649-ben megalapította a sümegi ferences rendházat. 1652-ben, a veszprémi várban megvásárolta Kun Ádám özvegyének házát, ahol iskolát és tanítói lakást alakíttatott ki. Mint veszprémi püspök serege élén részt vett Zrínyi Miklós költő hadjárataiban. A püspökök közül utolsóként harcolt a török ellen. 103 éves korában halt meg.

Művei

  • Concio funebris. Bécs, 1634.
  • Epstolae…1–2. Köt. Bécs, 1807.