Madarász László

MADARÁSZ László (Nemesgulács, 1811. szeptember 25. – Goodhopen, USA, 1909. november 6.) politikus. Madarász József testvérbátyja. Mindketten az Ellenzéki Párt balszárnyához tartoztak.

Élete

1936-ban a Törvényhatósági Tudósítások munkatársa. Somogy megye követeként részt vett az utolsó rendi és az első népképviseleti országgyűlésen, amelyen az Egyenlőségi Társaság elnökeként, a túlzó ellenzék oldalán támadta a Batthyány kabinet politikáját. A jobbágykérdésben Táncsics követeléseinek támogatója. 1848. októberében Kossuth bizalmasaként bekerült a Honvédelmi Bizottmányba, ahol a postai és a rendőri ügyek vezetésével bízták meg. Debrecenben a flamingók vezéreként a békepártiak támadásának kereszttűzébe került. Az Esti Lapok hasábjain Zichy Ödön gyémántjainak elsikkasztásával vádolták, lemondott állásáról, a politikától visszavonult. Komárom kapitulációja után előbb Svájcba, majd Angliába és Franciaországba menekült, 1850 őszén Amerikába vándorolt ki, ahol farmerként élt.

Irodalom

• TAKÁCS Ferenc: Két flamingó. Budapest, 1982. (Nemzet és emlékezet.)