Lukcsics József

LUKCSICS József (Kerta, 1875. febr. 4.–Vp., 1937. márc. 19.) egyháztörténész, tanár, kanonok.

Élete

A középiskolát Pápán és Veszprémben végezte, a teológiát Bécsben és Budapesten hallgatta. 1897-ben szentelték pappá. 1899-ben doktorrá avatták. 1900-tól Rómában, Firenzében és Milánóban végzett levéltári kutatásokat. A Római Magyar Történeti Intézetben a veszprémi püspökség római oklevéltárán dolgozott. Hazatérve rendezte a káptalan levéltárát. 1904-től a Budapesti Egyetemei Könyvtár alkalmazottja. 1909-től a budapesti egyetem egyháztörténeti tanára. 1922-től veszprémi kanonok, később apátkanonok, 1927-től somogyi esperes, 1934-től prelátuskanonok. Veszprémben tanfelügyelőként egy évtizedekig intézte az egyházmegye katolikus iskoláinak ügyeit. Fraknói Vilmos után a veszprémi püspökség oklevéltárát szerkesztette.

Művei

• A veszprémi püspökség római oklevéltára. 3–4. köt. 1907.
• Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája. Bp., 1908.
• Középkori pápai adókönyvek. Bp., 1908.
• A veszprémi káptalan a XVI. században. Vp., 1908.
• A veszprémi egyházmegye könyvészete 1907-ig. Vp., 1909.
• A Galilei-kérdés. Bp., 1910.

Irodalom

• KISS István: A pápai plébánia története. Vp., 1908.
• TÓTH László: ~ (1875–1937). = Századok, 1937. 4–6. sz.
• LUKCSICS Pál: A vásárhelyi apácák története. Vp., 1923. Devecser, 1995.