Kollossváry Sándor

A Helyismeret wikiből

KOLOSSVÁRY Sándor (Pápa, 1775. márc. 20.–Vp., 1842. dec. 7.) r. k. apátkanonok, egyházi író.

Élete

1831-től az MTA tagja. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben nagykapornaki lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. A veszprémi kórház egyik alapítója, a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok. Egyházi beszédei SZALAY Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye c. munkában jelentek meg. Kéziratban maradt beszédeit unokaöccse KOLOSSVÁRY Ferenc rendezte sajtó alá. Kolossváry Sándor egyházi beszédei. 1–2. Köt. Pozsony, 1843–1844. – Sírja a veszprémi Szent Miklós-templomban.

Irodalom

  • SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. (Sziklay János alapján az Új magyar életrajzi lexikon 3. köt.: *Homokbödöge.)