Kisfaludy Mór

A Helyismeret wikiből

KISFALUDY Mór (Tét, 1814. ápr. 24.–Sümeg, 1893. júl. 10.) katonatiszt.

Élete

Győri tanulmányai után katonai pályára lépett, bécsi huszárezredben szolgált. Harminc éves korában leszerelt és 1844-ben, Kisfaludy Sándor halála évében Sümegre költözött. 1848-ban először a sümegi, később a Zala-vármegyei nemzetőrzászlóalj parancsnoka. Egy Veszprém megyei nemzetőr zászlóalj élén részt vett a Jelasics elleni harcokban. Novembertől őrnagyként az 56. zászlóalj parancsnoka. 1849 májusától dandárnok a 2. hadtestben. Harcolt Buda ostrománál, a Tisza- és a Vág-menti hadjáratban. 1849 júliusától Kossuth szárnysegéde. Augusztus elején Görgei alezredessé léptette elő. A szabadságharc leverésekor ezredes, dandárparancsnok. Zalagyömörőn húzta meg magát, ott fogták el. Aradon előbb halálra, majd 16 évi várfogságra ítélték. 1863-ban szabadult (Bona Gábor: 1850-ben kegyelmet kapott) és visszavonultan élt. A sümegi temetőben homokkő síremléke, a Sümegi Panteonban emléktáblája van.

Irodalom

  • OLÁH Ferenc: A “Kisfaludy” Honvédzászlóalj 1848/49. (Kézirat.) Sümeg, 1978.
  • BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Bp., 1983.
  • OLÁH Ferenc: Dicső kor dicső nagyjai. ~. = Sümeg és Vidéke, 1991. márc. 29.