Kálnoki Izidor

A Helyismeret wikiből

KÁLNOKI Izidor, 1881-ig Kaufmann Izor (Sümeg, 1863. nov. 10.–Bp., 1930. nov. 28.) író, újságíró.

Élete

A középiskolát és a műegyetemet Budapesten végezte, 1885-ben mérnöki oklevelet szerzett, majd újságírással kezdett foglalkozni. A Pesti Napló helyettes szerkesztője, az Újság főmunkatársa. Verus és főleg Vulpes néven számos más lapnak is dolgozott. Közben 1896-tól az ezredéves kiállítás sajtóosztályának vezetője. Több regénye és elbeszélése jelent meg. Derűs és érdekes elbeszéléseiben szociális problémákat ábrázolt. Cikkeiben a millenniumi évek polgári világának visszásságait írta meg. Elsőnek fordította magyarra Gorkij: Éjjeli menedékhely c. művét.

Művei

  • Rossz emberek. Bp., 1894.
  • Apa és fia. (elb.) Bp., 1911.
  • Veronkáék szerencséje. (r.) Bp., 1911.
  • Klárika doktor. (r.) Bp., 1917.

Irodalom

  • KEMPELEN Béla: Magyarországi zsidó eredetű családok. Bp., 1927.