Jankó Péter

JANKÓ Péter (Pápa, 1907. aug. 20.–Bp., 1955. szept. 15.) bíró.

1930-ban a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Budapesti Központi Járásbíróságon, 1941-től a Pestvidéki Törvényszéken dolgozott. 1945 után a Budapesti Népbíróság tagja, később elnöke, 1948–1950-es években a Nép-bíróságok Országos Tanácsának tanácselnöke. 1950 után haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, majd meghatározó szerepe egyre csökkent. Tárgyalta több háborús főbűnös, Endre László, Szálasi Ferenc ügyét, nagy koncepciós perekben (pl. a Magyar Közösség elleni perben) tanácselnök. Első fokon tárgyalta a Rajk-pert is. Öngyilkos lett.