Horváth Ernő (szerzetes, író)
A Helyismeret wikiből
HORVÁTH Ernő (Tiszaabádszalók, 1836. aug. 6.–Pápa, 1887) szerzetes, író.
Élete
1858-tól tagja a Ferences-rendnek, 1862-ben szentelték pappá. 1868 és 1876 között a pesti rendházban hitszónok, majd Veszprémben élt, innen Pápára helyezték át. 1881-től Pozsonyban a laikusok magisztere. Kilépett a rendből, és 1885-ben Pápán, a városházán, egy év múlva a járásbíróságon díjnok. Egyházi beszédei a Katolikus Lelkipásztorban, tárcái, novellái egyházi és más országos lapokban jelentek meg.
Művei
- Sír-virágok. (elb.) Sopron, 1863.
- Üdvös elmélkedések. Pest, 1866.
- Szent bérmálási emlékkönyvecske. Pest, 1870.
- Nefelejtsvirágok. Pest, 1870.
- Búcsújárási szent beszédek. Pest, 1872.
