Halász Ignác

A Helyismeret wikiből

HALÁSZ Ignác, 1879-ig Fischer Ignác (Tés, 1855. máj. 26.–Bp., 1901. ápr. 9.) nyelvész, irodalomtörténész, tanár.

Élete

Az elemi iskolát Várpalotán, a középiskolát Veszprémben, az egyetemet a fővárosban végezte. 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Először középiskolában, majd a kolozsvári egyetemen tanított. Több tanulmányutat tett az MTA támogatásával (amelynek levelező tagja volt) a lappok földjén, Svédországban és Norvégiában, ahol az összehasonlító nyelvé-szethez számos adatot gyűjtött. Írásaiban a finnugor és a szamojéd nyelvek rokonságát bizonyítja. Nyelvészeti szótárírói tevékenységen kívül irodalomtörténeti tanulmányai és finn fordításai is jelentősek. A Grimm féle meséket Móka bácsi álnéven adta ki. Gyönyörű magyarsággal maga is írt meséket. Finn népdalokat fordított magyarra és jelentetett meg. Halála után egyetemi előadásait A magyar szófejtés története címmel adták ki. Nyelvészeti írásai elsősorban a Magyar Nyelvőrben jelentek meg.

Művei

  • Kármán József. Bp., 1878.
  • Ritkább és homályosabb képzők. Bp., 1880.
  • Svéd lapp nyelvtan és olvasmányok. Bp., 1881.
  • Visszahódított magyar szók. Bp., 1883.
  • Kazinczy, mint fordító. Bp., 1883.
  • Zürjén nyelvmutatványok. Bp., 1883.
  • A svédországi lapp nyelvjárások. Magyar szók az északi szláv nyelvekben. Bp., 1886–1893.
  • Svéd–lapp nyelv. 1–6. Köt. Bp., 1885–1895.
  • Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése. Bp., 1892–1893.

Irodalom

  • SZILASI Móric: ~ levelező tag emlékezete. Bp., 1903. (MTA Emlékbeszédek 3.)
  • KOMLÓS Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaus-tig. 1-2. Köt. Bp. 1997.