Ferenczi Zoltán

A Helyismeret wikiből
Ferenczi Zoltan.jpg

FERENCZI Zoltán (Magyarpolány, 1898. júl. 13.–Székesfehérvár, 1992. nov. 5.) tanár, c. esperes.

Élete

1913-ban lépett a piarista rendbe, 1921-ben áldozópappá, 1924-ben filozófiai doktorrá avatták. 1920-tól tanított rendje veszprémi, majd budapesti gimnáziumában. Később a rendi tanárképző igazgatója, a rendfőnöki tanács tagja. 1946-ban a ferences rendbe lépett át. Ezután tanított Esztergomban, káplán Búcsúszentlászlón, Zalavégen és Zalaszentbalázson. 1954-től lelkész Bálványoson, plébános Szulokon és 1962–1965 között Ajkarendeken. 1971-ben címzetes esperessé nevezték ki. Matematikai dolgozataiért a palermói Matematico rendes tagjává választották.

Művei

  • Differenciál- és integrálszámítás. Bp., 1934.
  • A végtelen matematikai megvilágításban. Bp., 1938.
  • Az okság elve és a végtelen. Bp., 1939.
  • A világ végessége a tiszta ész világánál. Bp., 1940.

Irodalom

  • SZIKLAY János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Vesz-prém, 1931.
  • TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.