Esterházy Móric (nagybirtokos, miniszterelnök)

ESTERHÁZY Móric, galánthai (Oroszlány-Majkpuszta, 1881. április 27. – Bécs, 1960. június 26.) nagybirtokos, miniszterelnök.

Élete

A budapesti és az oxfordi egyetemeken tanult. 1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli programmal a terebesi választókerület képviseletében tagja az országgyűlésnek. 1917. jún. 15-én kormányalakítási megbízást kapott, hogy IV. Károly óvatos reformjait támogassa, de a háború miatti gondok csak szaporodtak, így néhány hónap múltán lemondott. 1918-ban a Wekerle-kormányban miniszter. A háború után egy időre a politikától visszavonult. 1931-ben és 1935-ben a tapolcai választókerület országgyűlési képviselője, legitimista politikusként a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A 2. világháború idején Kállai Miklós híve. 1956-ban emigrált. M.: Interviews et interpellations sur les problemes internationaux actuels. Bp., 1935.

Irodalom

• Tapolcai Lapok, 1933. november 1.; 1935. április 6.
• SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
• MARKÓ László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi Lexikon. Budapest, 2000.