„Antall József, id.” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb ANTALL József, id., kisjenői (Oroszi, 1896. márc. 28. - Bp., 1974. júl. 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első m...”)
 
a
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Antall_József_id.jpg|thumb]]
+
[[Image:Antall_Jozsef_id.jpg|200px|thumb]]
  
ANTALL József, id., kisjenői (Oroszi, 1896. márc. 28. - Bp., 1974. júl. 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első miniszterelnökének, ifj. Antall Józsefnek édesapja.
+
kisjenői (Oroszi, 1896. március 28. - Budapest, 1974. július 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első miniszterelnökének, [[Antall József, ifj.|ifj. Antall József]]nek édesapja.
  
=Élete=
+
==Élete==
  
Az 1. világháborúban orosz hadifogoly, a 20-as évek elején jogot végzett a budapesti egyetemen. 1923-tól különféle minisztériumokban dolgozott, majd szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1931-től tagja volt FKgP-nek, részt vett Veszprém vármegye közéletében. A 30-as évek második felétől kapcsolatban állt a népi írók mozgalmával, az MSzDP-vel és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től a belügyminisztériumi beosztásának lehetőségeivel élve (menekültügyi kormánybiztos is volt) segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket. Együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. Intézkedése nyomán alakult 1943. szeptember 12-én Dákán, a Batthyány-kastélyban az olasz menekülttábor. Október 28-án elkísérte a táborba Angelo Rotta pápai nunciust. A német megszállás után (1944. márc. 19.) a Gestapó letartóztatta, és csak szeptemberben helyezték szabadlábra. A felszabadulás Veszprém megyében érte. 1945. májustól szeptemberig újjáépítési államtitkár, majd 1946. július 23.-ig újjáépítési miniszter volt. 1946-1948-ban a FKgP pártigazgatója és 1945. november 4-étől, 1949. április 12.-ig Veszprém megye országgyűlési képviselője. 1948 áprilisában tagja volt a párt politikai bizottságának. 1956-ban részt vett a FKgP újjászervezésének kísérletében, a forradalom leverése után Budapesten és a Somlón élt. Oroszi községben a művelődési ház falán - fiával együtt - emléktáblája van.
+
Az 1. világháborúban orosz hadifogoly, a 20-as évek elején jogot végzett a budapesti egyetemen. 1923-tól különféle minisztériumokban dolgozott, majd szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1931-től tagja volt FKgP-nek, részt vett Veszprém vármegye közéletében. A 30-as évek második felétől kapcsolatban állt a népi írók mozgalmával, az MSzDP-vel és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től a belügyminisztériumi beosztásának lehetőségeivel élve (menekültügyi kormánybiztos is volt) segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket. Együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. Intézkedése nyomán alakult 1943. szeptember 12-én Dákán, a Batthyány-kastélyban az olasz menekülttábor. Október 28-án elkísérte a táborba Angelo Rotta pápai nunciust. A német megszállás után (1944. március 19.) a Gestapó letartóztatta, és csak szeptemberben helyezték szabadlábra. A felszabadulás Veszprém megyében érte. 1945. májustól szeptemberig újjáépítési államtitkár, majd 1946. július 23.-ig újjáépítési miniszter volt. 1946-1948-ban a FKgP pártigazgatója és 1945. november 4-étől, 1949. április 12.-ig Veszprém megye országgyűlési képviselője. 1948 áprilisában tagja volt a párt politikai bizottságának. 1956-ban részt vett a FKgP újjászervezésének kísérletében, a forradalom leverése után Budapesten és a Somlón élt. Oroszi községben a művelődési ház falán - fiával együtt - emléktáblája van.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
  
*Az “Egri Norma” (“Magyar Norma”) nevű szegénygondozás ismertetése. Bp., 1938.
+
*Az “Egri Norma” (“Magyar Norma”) nevű szegénygondozás ismertetése. Budapest, 1938.
*Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. (Bev. és szerk.) Bp., 1946.
+
*Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. (Bev. és szerk.) Budapest, 1946.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*VÁRKONYI Endre: ~. = Mo, 1974. 36. sz.
+
*VÁRKONYI Endre: Antall József = Magyarország, 1974. 36. sz.
*GODÓ Ágnes: Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Bp., 1976.
+
*GODÓ Ágnes: Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Budapest, 1976.
 
*LAGZI István: Bánat és hit. Lengyel katonák Magyarországon. = Mo, 1979. 31. sz.
 
*LAGZI István: Bánat és hit. Lengyel katonák Magyarországon. = Mo, 1979. 31. sz.
*KAPRONCZAY Károly: ~. = Olasz menekülttábor Dákán. Veszprém, 1993.
+
*KAPRONCZAY Károly: Antal József = Olasz menekülttábor Dákán. Veszprém, 1993.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2018. április 17., 18:38-kori változata

Antall Jozsef id.jpg

kisjenői (Oroszi, 1896. március 28. - Budapest, 1974. július 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első miniszterelnökének, ifj. Antall Józsefnek édesapja.

Élete

Az 1. világháborúban orosz hadifogoly, a 20-as évek elején jogot végzett a budapesti egyetemen. 1923-tól különféle minisztériumokban dolgozott, majd szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1931-től tagja volt FKgP-nek, részt vett Veszprém vármegye közéletében. A 30-as évek második felétől kapcsolatban állt a népi írók mozgalmával, az MSzDP-vel és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től a belügyminisztériumi beosztásának lehetőségeivel élve (menekültügyi kormánybiztos is volt) segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket. Együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. Intézkedése nyomán alakult 1943. szeptember 12-én Dákán, a Batthyány-kastélyban az olasz menekülttábor. Október 28-án elkísérte a táborba Angelo Rotta pápai nunciust. A német megszállás után (1944. március 19.) a Gestapó letartóztatta, és csak szeptemberben helyezték szabadlábra. A felszabadulás Veszprém megyében érte. 1945. májustól szeptemberig újjáépítési államtitkár, majd 1946. július 23.-ig újjáépítési miniszter volt. 1946-1948-ban a FKgP pártigazgatója és 1945. november 4-étől, 1949. április 12.-ig Veszprém megye országgyűlési képviselője. 1948 áprilisában tagja volt a párt politikai bizottságának. 1956-ban részt vett a FKgP újjászervezésének kísérletében, a forradalom leverése után Budapesten és a Somlón élt. Oroszi községben a művelődési ház falán - fiával együtt - emléktáblája van.

Művei

  • Az “Egri Norma” (“Magyar Norma”) nevű szegénygondozás ismertetése. Budapest, 1938.
  • Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. (Bev. és szerk.) Budapest, 1946.

Irodalom

  • VÁRKONYI Endre: Antall József = Magyarország, 1974. 36. sz.
  • GODÓ Ágnes: Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Budapest, 1976.
  • LAGZI István: Bánat és hit. Lengyel katonák Magyarországon. = Mo, 1979. 31. sz.
  • KAPRONCZAY Károly: Antal József = Olasz menekülttábor Dákán. Veszprém, 1993.