Állami Szívkórház

A Könyvtár wikiből
Állami Szívkórház
Allamiszivkorhaz.jpg
Helye: Balatonfüred
Építési adatok
Építés éve : 1794.
Építtető:
Tulajdonos: Egészségügyi minisztérium
Felújítva : a háború után



Balatonfüred, Gyógy tér 2.


A Kossuth Lajos forrástól néhány méterre álló, a Gyógy teret keletről lezáró épülettömb a fürdőtelep több száz éves múltjának tanúja, bár végső formáját a 20. század elején nyerte el. Bejáratánál a telep neves orvosainak, Oesterreicher Manes Józsefnek, Orzovenszky Károlynak, Schmidt Ferencnek, valamint a Balatonfüred gyógyfürdő újjáépítőjének, Hajdu Tibor pannonhalmi főapátnak emléktáblája látható. Az épület előcsarnokában van az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma emléktáblája.

A helyi védettség alatt álló eklektikus épület bejáratánál 2007-ben helyezték el Flaskár András seborvos emléktábláját, aki a füredi Savanyúvíznél először végzett gyógyászati tevékenységet. 1702-ben megalapította és 1718-ig működtette az első savanyúvizi gyógyfürdőt Balatonfüreden.[1]

A kezdetek

Az Állami Szívkórház épületének helyén tehát az eddig ismert időpontnál jóval korábban, már a 18. század elején gyógyításra használták az itt fakadó egyik forrás vizét, így a füredi gyógyítás több mint háromszáz évre tekinthet vissza. A savanyúvíz forrástól keletre, az arácsi határban fekvő irtásföld tulajdonosa Darabos Gergely arácsi nemes volt. Tőle vásárolta meg Flaskár András székesfehérvári fürdős és seborvos a területet 1702. május 21-én. Flaskár, az akkor egyedüli ivókútban kezdte füröszteni betegeit, a közbirtokosok ettől eltiltották, ezért új kutat ásatott, a fürösztő kutat, amely mellé házat is épített. Ez lehetett a felső fürdőház. Az alsó fürdőház az apátság által 1743-ban emelt faház volt.[2] A szakirodalom eddig ezt az évet tekintette a savanyúvízzel történő gyógyítás kezdetének.

Mikor 16 év múlva, 1718 tavaszán a területet továbbadta Demkovics (Tenkovics) János Miksa veszprémi seborvosnak és fürdősnek, egy romos, egykor fürösztésre használt épület is volt a területen, tehát Flaskár már végzett gyógyító tevékenységet a vízzel.

Demkovics özvegyétől 1741. szeptember 11-én Schuszter József seborvos vette meg a másfél holdas területet és a fürdőt: kis fürdőházat, két kazánt, tíz kádat, egy kis faházat és egy düledező kőházat. Nyolc év múlva, 1749-ben Schuszter özvegyétől a tihanyi apátság kibérelte a telepet: szobákat, konyhát, kamrát, fürdőházakat, azokban két vízmelegítő rézfazekat, 23 fürdőkádat. Az eladósodott özvegy végül 1755. július 29-én eladta a területet és a fürdőt a tihanyi apátságnak, aki így az egész Savanyúvíz tulajdonosa lett.

„A füredi gyógyfürdő az újabb levéltári források alapján 304 éve kezdte meg folyamatos működését, alapításának időpontja 1702. május 21-hez, a Flaskár-féle adásvételi szerződés dátumához köthető.”[3] – szögezi le kutatásainak eredményét Lichtneckert András.

Az 1785-ben készült Pálóczi térképen látható a „gyógyszertár és zárt fürdő”, amelyre 1794-ben emeletet húztak, ekkortól Ó fürdőháznak nevezték.[4] (Adler József fürdőorvos 1822-ben írt jelentése alapján kétségtelen, hogy már két évszázaddal ezelőtt megpróbálták savanyúvizi kúrával kezelni a szívpanaszokat.[5]) A fürdőtelep épületeit megrongáló 1834-es tűz után az Ó fürdőház mellett épült fel 1835-36-ban Packh János, az esztergomi Bazilika építőjének tervei szerint a klasszicista kétemeletes Új fürdőház, amelyben a fürdőket már gőz melegítette.[6]

XIX. század

1837-ben „a szobák csínosan s kényelmesen bútoroztattak, ágyneműkkel elláttatának, s minden szükségletekkel fölszerelve … az épület a fürdőidény beléptével a közönség használatának átadatott”.[7] „Az új fürdőház, kertek mellett kiláthatással a Balatonra, két hosszú emeletekkel magas, s az urasági czimerrel ékesített homlokkal, délczegen néz a Horváth házra ritka pompájú méltóságában; fürödnek az alsó sor szobákban uri rendek, a kényelemnek áldott kedvezéseivel; a két és ékes folyosólyú emeletek rakvák vendégi pompás lakszobákkal. Ezen épületben van a számtartói hivatal, úgy a fő orvos úr szállása fölirásokkal czímezve; a folyosó közepén tábla tolmácsolja; kiért hányat kelljen csöngetni, s ha kívánod, három rendbeli személy terem előtted szolgálatodra, kik közül a szobaasszony egyszersmind okleveles Bába is egy tudományos személyben.” … a felújított „régi fördőház”-ban … „alant a fürdőszobákon kívül, kikönyöklőleg kilencz pipere boltok csillognak, s a gyógyszertár fényeskedik oroszlány czímmel; fönt lakik a közkedvességű rendbiztos úr – lent a fördőmester, fölirás jegyezvén szállásaikat…” A kádfürdők vizének melegítésére a Balaton partjánál egy vízhajtógépezetet állítottak fel, amelyben „egy szemevilágától búcsút vett ló járja a keringőt s eszközli a víznek földalatti csatornákon szívárgását a fördő általános kádjába, mellyből gőzgépelyek által melegíttetve hat el minden egyes fürdőkádba, kényelmileg ereszthetvén csapokon magára a fürdő személy akár hideg akár meleg vizet.”[8]

1842-ben az Ó fürdőházhoz egy új szárnyat, a Keresztházat építették. 1853-tól bővült a fürdői szolgáltatások köre. Bevezették a savó-, gőz-, zuhany-, később az iszapfürdőt. E drágább szolgáltatások mellett a szegényebbek is meg tudták fizetni a közönséges fürdőt, ahol a gyulladások ellen akkor alkalmazott legfontosabb gyógymódot, a köpölyözést is igénybe lehetett venni.[9]

1866-ban arra a hírre, hogy Erzsébet királyné néhány hónapot itt óhajt eltölteni, korszerűsítik az Új fürdőházat. A koronával díszített homlokzatú, vízre néző szárny első emeletének erkélyes szobáját a császár irodájának alakították ki. Ebből kilenc egymásba nyíló szoba sorakozott. Jobb oldalon négy szobát az udvari személyzetnek alakítottak ki. Az új bútorok felhalmozva vártak a berendezésre, a királyi látogatás azonban a háborús helyzet miatt elmaradt.[10]

Erzsebetudvar.jpg


1871-ben „Balaton-Füredről távírják, hogy a belga királyné József főherceg és Klotild főhercegnő kiséretében kedden délután odaérkezett.[11] Klotild Mária főhercegnő (1846–1927) József nádor harmadik házasságából származó fiának, József Károly főhercegnek a felesége volt. A szakirodalom szerint az Ó fürdőházat e látogatás emlékére Klotild udvarnak nevezték el. Az épület azonban csak 1889-től viselte az ő nevét.


     1868–1871-ben Cametter Bernát tervei[12] szerint felépült az eddig Új háznak nevezett épület déli szárnyához csatlakozva a kora eklektikus stílusú új fürdőház, a „fürdő-palota nagyszerű fölszereléssel” … Egyik részen a Balatonra, másik részen pedig a sétány felé sarkallik ki, erkélyekkel van ellátva, s 83 pompásan butorozott szoba van benne a vendégek számára. Ez épületben van a fürdőintézet főorvosának lakása. Az udvaron az újonnan épült fürdőhelyiségek vannak, kényelmesen berendezett kádfürdőkkel s carrarai pompás márvány-medencékkel. A Balaton felőli részen vannak a gőzfürdők és hideg ásványvízfürdő, ez utóbbi nagy márvány-medencével, melybe a főforrás vize folytonosan ki- és beömlik. E fürdő a jelen idény elején nyílik meg először…” A régi fürdőházban és a hozzá épült keresztházban 42 vendégszoba van díszesen fölszerelve, itt lakik az uradalmi orvos, ki egyszersmind fürdősebész, itt van a gyógyszertár és földszinten az igazgatósági iroda és távirda.[13] 1872-ben összekötötték az Ó fürdőházzal.

     1876-ban azt írták, hogy az 1871-ben megnyitott hideg szénsavas ásványvízi tükörfürdő (Bassin[14]) unikum minden fürdők között, ilyen csak Füreden van. A 12 R fokos szénsavas víznek feltűnően erősítő és üdítő hatása van az egész szervezetre, kiérdemelte az „ifjító fürdő” nevet. Naponta friss savanyúvízzel töltik fel a medencét, a fürdő csak orvosi rendeletre használható. Vannak meleg gázfürdők, ahol a savanyúvizet az un. Schwarcz-féle kádakban melegítik. Ez a szénsavas gázfürdő. Belélegezve is hat a nyálkahártyákra. ”A bőrre izgatólag és erősítőleg hat úgy, hogy a bőrrel érintkezve abban melegséget okoz, a bőredények kitágulnak, izzadás lép fel.” A meleg balatonviz kádfürdőkben az orvos által rendelt hőmérsékletű fürdők „készíttettnek és szolgáltatnak ki … Az új és kényelmesen berendezett gőzfürdőben, legkülönbözőbb zuhanykészülékekkel is rendelkezhetni.”[15]

1878-ban így mutatta be a fürdő épületeit Jalsovics Aladár: „… az ujabbkor igényeinek megfelelő, homlokzatával a Balatonra néző szép kétemeletes épület 1870-ben emeltetett. Berendezése a legkényelmesebb igényeknek is megfelel. Nemcsak az erkélyekről, de a szobák ablakaiból is gyönyörű kilátás nyilik az alsó parkra, a Balaton tavára, Tihany hegyeire és a Balaton hullámai mosta somogyi, és veszprémi partokra. Túlzás nélkül véljük elmondhatni, hogy ezen palota bármely fürdő, hasonrendeltetésű épületei közt méltán foglal helyet. Ezen épület alaghelyiségeiben van a gőz, és a savanyuviz-tükörfürdő. (Bassin). Oldalvást az udvar észak-keleti részén vannak a különféle kádfürdők (czin, márvány, sat.) úgy, hogy az itt lakók teljesen zárt folyosókon juthatnak a kádfürdőkhöz. Itt tetszése szerint mindenki olyan vizet használhat minő neki tetszik. Meleg, langyos, balatoni, savanyúviz rendelkezésre állanak. A fürdők virágokkal diszített, udvarra nyíló köröndszerü előcsarnoka kellemes társalgó helyül szolgál. Ezen fürdő hátterében az emeletben vannak elhelyezve a viztartó nagy medenczék. Ezen legujabb ház a meleg fürdőkkel 150 ezer forintba került. Ezzel közvetlen összeköttetésben egy födél alatt teljesen nyilt széles átjárással van a kétemeletü Újház … Épült 1836-ban, homlokzatával a fősétatérre néz. Szobái szépek, kényelmesek….Innét is födött folyosón lehet a kád, gőz, zuhany, tükör sat. fürdőkhöz menni. A legujabb és az újházban 83 szoba van, kényelmesen és fényesen butorozva. Az újházzal összeköttetésben – folyosó átjárattal – van az úgynevezett egyemeletes régi fürdőház, mely a gyógyszertárnál a keresztházzal szegletet képez. A régi fürdőház homlokzata a sétatérre, a keresztházé a parkra néz. Ezen épületekben a szobák szintén díszesen, kényelmesen vannak butorozva. Ezekben van öszszesen: 42 vendég szoba.[16]

1889-ben az eddig legújabb fürdőházként említett palotát Erzsébet udvarnak, a régi fürdőházat pedig Klotild udvarnak nevezték el. A vendégnévsorok és az 1898-as reklám már új néven említi az épületeket.[17] Nevüket 1914-ig, az Erzsébet Szanatórium kiépüléséig viselték.

XX. század

1912–1913-ban a Klotild udvart és Erzsébet udvart átépítették. A hatalmas új épületet Say Ferenc (1854–1928) székesfehérvári építész tervezte, a kivitelezést Ehrenwald és Sasvári pesti vállalkozók végezték.[18] A száz méter hosszú, kétemeletes épületet és a hozzáépült új szénsavas fürdőt, a Hajdu Tibor pannonhalmi főapátról elnevezett Tibor fürdőt 1913. július 10-én adták át.[19]

1914-ben így reklámozzák az Erzsébet udvart: A legmodernebb és minden kényelmet biztosító szállóvá 1913-ban Say Ferenc építész tervei szerint lett átalakítva és a régi Klotild udvar helyén épült uj szállóval egyesítve nyerte mai alakját és nagyságát. Ez a palota ugy van megépitve, hogy földszintjét és I. emeletének a felét, s ha kell a II. emelet azonos részét is télen-nyáron a szanatóriumos kezelésben részesülő betegek használhatják. Meleg vizfütése, villamos világítása, vizvezetéke, két liftje, meleg-és hidegvizcsapok a mosdónál minden szobában, ápoló- és kiszolgáló személyzettel való ellátása, saját konyhája, étterme, olvasó-, társalgó- és játszó termei a legnagyobb kényelmet biztosítják betegnek és egészségesnek az egész éven át. Az uj melegfürdővel, fűtött és zárt folyosóval való összeköttetése a gyógyítást egyformán lehetővé teszi télen ugy, mint nyáron. Itt van a fürdőorvos rendelője, magánlakása, itt lakik a fürdőfelügyelő és a gépész. Gyönyörűen készített homlokzata erkélyekkel és loggiákkal a Balatonra tekintenek s elragadó kilátást nyujtanak a fenséges Balatonra. 31 földszinti, 52 I. emeleti, 53 II emeleti, összesen 136 kényelemmel és némi fényűzéssel berendezett, lakosztályokká is átalakítható számos erkélyes és loggiás szobával, melynek földszintjén lehetőleg azok szállanak meg, akik szanatóriumos kezelésben és ellátásban részesülnek. Szobaárak 5. 50 15 koronáig. A főévadon kívül 30%-al olcsóbbak.”[20] Van vízgyógyintézete, ahol sós és oxigénfürdőt lehet venni, Zander intézete, ahol a gyógyult szív további erősödését gépek és sporteszközök segítik, inhalatórium, rövidhullám, kvarc-, és villanykezelés, balatoni iszapfürdő kezelés, hidegvízkezelés, laboratóriumok. A felső loggiasoron van külön férfi és női napfürdő. Az ásványvizes meleg fürdő tetején sétahelyet alakítottak ki.[21]

Elkészülte után 1914 szeptemberétől az első világháború végéig hadikórházként működött. Az első világháború után Füredet a „Szívbetegek Mekkájának” nevezték. Neves vendége volt 1926 novemberében Rabindranath Tagore Nobel-díjas hindu költő, aki európai körútja során Bécsben megbetegedett, és ide küldték gyógyulni. Kíséretével együtt a szanatórium második emeleti, nyolc szobás, Balatonra néző szárnyában szállásolták el. Gyógyulása emlékére hársfát ültetett a sétányon, bengáli és angol nyelven négysoros verset írt, amely a fa mellett olvasható. A sétány 1956 óta az ő nevét viseli. Emléktáblája, és az 1956 óta az emlékfa előtt álló szobra ma a kórházban látható. Tiszteletére emlékszobát alakítottak ki, amelyben a vele kapcsolatos dokumentumokat őrzik.

A szovjet katonaság 1945. március 25-én megszállta a Szanatóriumot is, a betegeknek és a menekülteknek el kell hagyni az épületet, mert hadikórháznak foglalták le.[22] 1946. június közepén azzal a feltétellel adták vissza a rendnek, ha újjáépíti és üzembe helyezi.[23] 1947 nyarán a szanatórium már üzemelt, berendezése megközelítette a régit. Ismét dr. Schmidt Ferenc egyetemi tanár vette át a vezetést.[24] 1948 márciusában még folynak az újjáépítési és tatarozási munkák[25], májusban a szanatórium 70 százalékban, berendezéssel együtt üzemben van[26], július 18-tól teljesen elfoglalt.[27]


Szivkorhaz.jpg

1949. október 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium vette át a fürdőt és a szállót[28], amelynek Állami Kórház lett a neve.


1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya. 1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.


1963–1968 között teljesen átalakították a szívkórház épületét, korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá vált. A parkban 106 ágyas pavilont építettek, úszómedence készült, a balatoni szárnyat teljesen felújították.[29] 1997-ben az intézmény elnevezése Állami Kórházról Állami Szívkórházra változott. Az épület neves vendégei voltak az 1913-as átépítés előtt: 1884-ben Klapka György, többször itt szállt meg Eötvös Károly író, Prielle Kornélia színésznő, Pap Gábor, református püspök, Roboz István újságíró, Kétly Károly orvos, 1886, Degré Alajos, Ábrányi Emil, 1913-ban, 1917-ben Krúdy Gyula, 1917-ben Ady Endre, Móra Ferenc 1931 végén egy hónapot töltött a szanatóriumban.

Jegyzetek

  1. Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András = Balatonfüredi Napló. 2006. 11. sz. 3.
  2. Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 9.
  3. Lichneckert András: A füredi savanyúvízi gyógyfürdő kezdetei 1702–1755. = Füredi História. 2006. 14. sz. 2-4.
  4. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 460.
  5. Lichtneckert András: Két évszázados szívgyógyászat! = Balatonfüredi Napló. 2006. 10. sz. 4.
  6. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 461.
  7. Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 59.
  8. Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 15-16.
  9. Lichtneckert András: Füred, a parasztok és a szegények gyógyfürdője. = Füredi História. 2007. 16. sz. 2-9.
  10. (D. I.): B. Füred. máj. 24. = Fővárosi Lapok 1866. 120. sz. 487.
  11. Fővárosi Lapok. 1871. 199. sz. 918.
  12. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 463.
  13. Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. 2. kiad. Pest. 1871.
  14. medence, ejtsd: bászen
  15. Mangold Henrik: Balaton-Füred gyógyhatányainak és gyógyhelyi viszonyainak rövid rajza. Bátorfi Lajos: Adatok Zalamegye történetéhez. Nagykanizsa 1876. 293-294.
  16. Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 100-102.
  17. Balatoni Hírlap 1898. máj. 15. 8.
  18. Balaton. 1913. 1-2. sz. 11.
  19. Balatonfüredi Hírlap 1913. 26. sz. jún. 29. 3.
  20. Balatonfüred gyógy- és tengerfürdő. szanatórium, vízgyógyintézet, klimatikus gyógyhely.1914. 35-40.
  21. Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred, 1913. 5-9.
  22. Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 180-192.
  23. Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 29.
  24. Balatoni Kurir. 1947. szept. 4. 2. sz. 3.
  25. Balatoni Kurir. 1948. márc. 4. 5. sz. 3.
  26. Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003, 30.
  27. Balatoni Kurir. 1948 júl. 22. 15. sz. 3.
  28. Dr. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet Balatonfüred. Bp., 1959. 13.
  29. Dr. Debrőczi Tibor: A szívkórház múltja és jelene. = Balatonfüred fejlődése a felszabadulástól napjainkig. 1965. 43-55.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.