„Tóth József” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb TÓTH József (Szentgál, 1913. nov. 15.–Szentgál, 1983. jan. 29.) fafaragó népművész. =Élete= Kanászbojtár, majd Akli-puszt...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Toth_Jozsef.jpg|200px|thumb]] |
− | TÓTH József (Szentgál, 1913. | + | TÓTH József (Szentgál, 1913. november 15. – Szentgál, 1983. január 29.) fafaragó népművész. |
=Élete= | =Élete= | ||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *TÓTH Teréz: | + | *TÓTH Teréz: Tóth József fafaragó, - egy bakonyi pásztor élete és művészete. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. Köt. Veszprém, 1971. |
{{DEFAULTSORT:Toth Jozsef}} | {{DEFAULTSORT:Toth Jozsef}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 9., 20:31-kori változata
TÓTH József (Szentgál, 1913. november 15. – Szentgál, 1983. január 29.) fafaragó népművész.
Élete
Kanászbojtár, majd Akli-pusztán, később Szentgálon gulyás, a termelőszövetkezetben tehenész, aki pásztor őseitől tanulta a fafaragást. Élményanyagát a környezete, a Bakony erdeinek növény- és állatvilága, az öregektől hallott balladák és mesék adják. Az állattartás és a falusi élet használati eszközeit díszítette: botokat, tükröst, pipát, ostort, dobozokat. Technikája a domborítás, néha a karcolás és a spanyolozás. A dunántúli pásztorfaragás hagyományainak mesteri továbbfejlesztője. 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon faragásaival díjat nyert. 1962-ben megkapta a Népművészet Mestere címet. Munkáiból egy kollekciót a Laczkó Dezső Múzeum őriz. A zirci Reguly Antal Múzeumban a Bakony népművészete című, 1997. augusztus 20-án megnyílt kiállításon legszebb munkái láthatók.
Irodalom
- TÓTH Teréz: Tóth József fafaragó, - egy bakonyi pásztor élete és művészete. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. Köt. Veszprém, 1971.