Kik fizették a dézsmát?
Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések.
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást.
| A külső birtokos lakóhelye |
1770 év |
1785 év |
1800 év |
|---|---|---|---|
| Almádi | 1 | 2 | |
| Alsóőrs | 2 | 1 | 2 |
| Bánd | 2 | ||
| Berhida | 1 | 2 | 1 |
| Bödöge | 1 | ||
| Csopak | 1 | ||
| Felsőőrs | 14 | 5 | 9 |
| Füle | 1 | ||
| Fűzfő | 1 | ||
| Hajmáskér | 1 | ||
| Kádárta | 11 | 12 | 11 |
| Lepsény | 1 | ||
| Litér | 2 | ||
| Márkó | 2 | ||
| Olaszfalu | 1 | ||
| Palota | 1 | ||
| Paloznak | 1 | 1 | |
| Rátót | 6 | 6 | 1 |
| Szentgál | 6 | 8 | 21 |
| Szentkirályszabadja | 46 | 57 | 42 |
| Vámos | 6 | 6 | 5 |
| Veszprém | 199 | 214 | 218 |
| Vörösberény | 46 | 37 | 36 |
| Ismeretlen helyen | 1 | ||
| Összesen | 342 | 352 | 357 |
A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek.
| 1750 | Mellári Gergölné | 1753 | Mellári Mihály | 1764 | Mellári Ádám |
| Mellári Mihál | Mellári András | Mellári Mihály | |||
| Mellári Ádány | Csákvári Márton | Csákvári Ádám | |||
| Csákvári Márton | Csákvári András | ||||
| | |||||
| 1770 | Csákvári János | 1773 | Mellári Ádám | 1776 | Csákvári Ádám |
| Csákvári Ádám | Csákvári András | Csákvári András | |||
| Csákvári András | Csákvári Ádám | Mellári Mihály | |||
| öreg | Mellári Mihály | Mellári Mihály | Csákvári János | ||
| ifjú | Mellári Mihály | Csákvári János | |||
| Mellári Ádám | Csákvári Istvánné | ||||
| | |||||
| 1779 | Csákvári János | 1795 | Mellári János | 1799 | Mellári János |
| Csákvári András | Mellári Ádámné | Mellári Sámuel | |||
| Csákvári Ádám | Mellári János | Mellári János | |||
| Mellári Mihály | Csákvári Ádám | Csákvári János | |||
| Mellári István | Csákvári János | Mellári Ferenc | |||
| Mellári Ádámné | Mellári Ferenc | ||||
| | |||||
| 1800 | Mellári János | 1804 | Mellári János | 1806 | Mellári János |
| Mellári Jánosné | öreg Mellári János | Csákvári János | |||
| Mellári Ádámné | Mellári Ferenc | Mellári Samu | |||
| Csákvári János | Csákvári János | Mellári Ferenc | |||
| Mellári Ferenc | Mellári János |
1858 évi első kataszteri felmérés adatai
| Csákvári János | 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal | 836 négyszögöl |
| 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével | 183 négyszögöl | |
| Mellári Sámuelné | 3058 hrsz. lakóház 143 szám | 22 négyszögöl |
| 3059 hrsz, rét | 66 négyszögöl | |
| 3060 hrsz, 3ét | 23 négyszögöl | |
| 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal | 1516 négyszögöl |
Birtokok további sorsa:
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte.
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett.
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. p.
