„Településtörténet képes levelezőlapokon” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A közelmúltban a balatonparti településekhez hasonlóan Balatonalmádiban is régi képes levelezőlapokat tartalmazó...”)
 
a
12. sor: 12. sor:
 
==Forrás==
 
==Forrás==
  
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2006. (18. évf.) 4. sz. 2. o.
+
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2006. (18. évf.) 4. sz. 2. p.
  
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]

A lap 2013. április 2., 18:21-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc


A közelmúltban a balatonparti településekhez hasonlóan Balatonalmádiban is régi képes levelezőlapokat tartalmazó kiadvány jelent meg, az Ágenda Natura kiadó jóvoltából. Mint ismeretes, az emberek tekintélyes része gyűjt valamit a kerámia teáskannától, a könyveken át a festményekig. Egyik, manapság nagyon kedvelt gyűjtési terület a képes levelezőlapok gyűjtése. Hozzá kell tenni, hogy nem mai keletű ez a szenvedély, hanem a XIX. század végén, a képes levelezőlapok megjelenésével egy időben a gyűjtésük is megkezdődött. Akkoriban még nem volt elterjedve a fényképezés, ezért képes levelezőlapokat vásároltak, ebből alakultak ki nagyszüleink gyűjteményei. Ennek az eredménye, hogy 100-110 év elmúltával is találkozunk teljesen ép, használatlan lapokkal.

A képes levelezőlapokon látható témák, tájak, épületek, városképek és településrészek jellegükben településenként mások. Ilyen szempontból a hegyvidéki település sokkal több lehetőséget nyújt, mint egy síkvidéki. Almádiról kiadott lapok nagy száma egyrészt domborzati viszonyokból, másrészt üdülőhely jellegéből következik. A képes levelezőlapok gyűjtésének és közreadásának legnagyobb haszna és jelentősége a település történetének feldolgozásában rejlik, természetesen az idősebb korosztály részéről némi nosztalgiával fűszerezve.

Tekintsük át a most kiadott könyvet, mennyi adatot hordoz a város történetéből és milyen jól illusztrálja, például az Öreghegy beépülésének folyamatát. Sajnos ez mára olyan méretet öltött, hogy az egykor domináns és ma még létező épületek, alig fedezhetők fel a hegyoldalon mutatkozó sűrű városszövetben.

Forgassuk tisztelettel eleink munkájának ránk maradt emlékeit, mint a város történetének kicsi, de meghatározó részét.

Forrás

Új Almádi Újság 2006. (18. évf.) 4. sz. 2. p.