„Szent Erzsébet liget” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
 
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.
 
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.
  
A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1893-ban megalakított [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is  
+
A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1883-ban megalakított [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is  
 
látható eredménye a parti sétány.  
 
látható eredménye a parti sétány.  
  
23. sor: 23. sor:
  
 
<center>
 
<center>
<gallery width="1000px" perrow="5">
+
<gallery mode="packed" width="1000px" perrow="6">
 
Fájl:Almadi_SF_0053w.jpg|Parti sétány
 
Fájl:Almadi_SF_0053w.jpg|Parti sétány
Fájl:.jpg|név
+
Fájl:Almadi_SF_0005w.jpg|II. Rákóczi mellszobra
Fájl:.jpg|név
+
Fájl:Almadi_SF_0008w.jpg|Liget kávézó
Fájl:.jpg|név
+
Fájl:Kep_0599w.jpg|Parti sétány
Fájl:.jpg|név
+
Fájl:Kep_0906a.jpg|Partvonal alakítása (1960)
 +
Fájl:Kep_2045w.jpg|Partvonal feltöltése (1960)
 
</gallery>
 
</gallery>
 
</center>
 
</center>
  
 
{{Indoklás
 
{{Indoklás
 +
|település=Balatonalmádi
 +
|határozat=
 +
|címer=Cimer.jpg
 
|igazítás=left
 
|igazítás=left
 
|méret=100
 
|méret=100

A lap jelenlegi, 2017. május 30., 14:26-kori változata


Ertektar.png
Platánsor



Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége.

A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.

A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1883-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány.

A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az emlékpadot.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.

A a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a "Kézfogás" Európa Szoborpark készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében Balatonalmádi Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra.

Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik.

Cimer.jpg
"Helyi jelentőségű védett természeti terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján



Hivatkozások