„Római kori cserépégető kemence” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Források)
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
 
Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült.
 
Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült.
  
Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy a Balatonfüred már a római korban is lakott volt, az az 1978. szeptember 26. és október 6. között feltárt cserépégető kemence, mely Balatonfüreden a Fürdő utcában található. K. Palágyi Sylvia leírása alapján: a kemence 3x3 méteres, négyzet alakú, lekerekített sarkokkal, NY-K-i tájolással.
+
Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy Balatonfüred már a római korban is lakott volt, az az 1978. szeptember 26. és október 6. között feltárt cserépégető kemence, mely Balatonfüreden a Fürdő utcában található. K. Palágyi Sylvia leírása alapján: a kemence 3x3 méteres, négyzet alakú, lekerekített sarkokkal, NY-K-i tájolással.
  
 
Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott.
 
Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott.
42. sor: 42. sor:
  
  
 
+
A Római kori cserépégető kemence értéket a [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/egeszseg-es-eletmod/53-furedi-szensavas-forrasok/ Veszprém Megyei Értéktár]  felvette a megyei értékek sorába.
  
  

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 11., 15:30-kori változata

Kemence.jpg



A Balaton melléke bővelkedik régészeti leletekben az őskortól kezdődően, a vaskoron át egészen a kelta vándorlásokig. I.e. 12-ben a rómaiak meghódították Pannoniát és benne a Balaton vidékét. A Balaton (latinul: Lacus Pelso) mentén vezetett a rómaiak két fontos összekötő útvonala, az egyik az északi, a másik a déli part közelében. Nagyobb városok nem épültek a tó mellett, de a mediterrán jellegű éghajlat, a napsütötte, szőlőtermő lankák vonzották az előkelő réteget. A római kultúra nyomait főként a Balaton nyugati és északi partján találták, mivel itt voltak adottak a feltételek az ún. villagazdaságok létrejöttéhez: jóvízű források és kutak, járható utak és köves talaj.

Balatonfüred északnyugati részén, a Siske forrástól nyugatra található a Papsokai vagy Siskei templomrom, mely templom a 12. században egy római villa alapjaira épült.

Időrendben a legutolsó lelet, mely bizonyítja, hogy Balatonfüred már a római korban is lakott volt, az az 1978. szeptember 26. és október 6. között feltárt cserépégető kemence, mely Balatonfüreden a Fürdő utcában található. K. Palágyi Sylvia leírása alapján: a kemence 3x3 méteres, négyzet alakú, lekerekített sarkokkal, NY-K-i tájolással.

Feltárás után ideiglenes tetővel lefedték, látogathatósága jelenleg még nem megoldott.




Források

Cimer-bfured.png
"Bemutatása idegenforgalmilag is fontos lenne,hiszen ilyen jellegű emlék környékünkön nem látható."

A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 14/2014.(XI.18.) határozata alapján




A Római kori cserépégető kemence értéket a Veszprém Megyei Értéktár felvette a megyei értékek sorába.