„P. Tóth Ede” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb P. TÓTH Ede (Szil, 1911. ápr. 27.–Bp., 1936. febr. 19.) szerzetes, költő. Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:P._Tóth_Ede.jpg|thumb]]
+
[[Image:P_Toth_Ede.jpg|200px|thumb]]
  
P. TÓTH Ede (Szil, 1911. ápr. 27.–Bp., 1936. febr. 19.) szerzetes, költő. Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában, és a fővárosban végezte. A negyedik elemi elvégzése után édesanyja beíratta a budapesti Barcsai utcai gimnáziumba. Betegség miatt visszatért szülőfalujába, újra az elemiben, majd a bencéseknél folytatta gimnáziumi tanulmányait. Kőszegi rokonai vették magukhoz. Tizennyolc évesen belépett a Szent Ferenc rendbe, az újoncidő letelte után, a pápai bencéseknél fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait 1931-ben Szombathe1yen kezdte, de egy év múlva a rend a ferences missziók szemináriumába, a teológia folytatására és a francia nyelv elsajátítására, a franciaországi Monsen-Baroeul-ba küldte. 1934. július 8-án szentelték pappá; újmiséjét szülőfalujában mondta, majd pár heti pihenés után visszatért tanulmányainak franciaországi színhelyére. A következő évben betegen hozták haza a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol meghalt. Első versei 1930-ban jelentek meg, írt elbeszéléseket és esszét is. Rövid pályafutásának talán leggyönyörűbb alkotása az a 12 költemény, amelyet „Strófák az Isten hegyéről” címmel kötött csokorba. Alkotásait közölte a Párizsi Katolikus Tudósító, a Katolikus Szemle és az Élet is.
+
P. TÓTH Ede (Szil, 1911. április 27. – Budapest, 1936. február 19.) szerzetes, költő.  
 +
 
 +
Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában, és a fővárosban végezte. A negyedik elemi elvégzése után édesanyja beíratta a budapesti Barcsai utcai gimnáziumba. Betegség miatt visszatért szülőfalujába, újra az elemiben, majd a bencéseknél folytatta gimnáziumi tanulmányait. Kőszegi rokonai vették magukhoz. Tizennyolc évesen belépett a Szent Ferenc rendbe, az újoncidő letelte után, a pápai bencéseknél fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait 1931-ben Szombathe1yen kezdte, de egy év múlva a rend a ferences missziók szemináriumába, a teológia folytatására és a francia nyelv elsajátítására, a franciaországi Monsen-Baroeul-ba küldte. 1934. július 8-án szentelték pappá; újmiséjét szülőfalujában mondta, majd pár heti pihenés után visszatért tanulmányainak franciaországi színhelyére. A következő évben betegen hozták haza a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol meghalt. Első versei 1930-ban jelentek meg, írt elbeszéléseket és esszét is. Rövid pályafutásának talán leggyönyörűbb alkotása az a 12 költemény, amelyet „Strófák az Isten hegyéről” címmel kötött csokorba. Alkotásait közölte a Párizsi Katolikus Tudósító, a Katolikus Szemle és az Élet is.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
9. sor: 11. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. jún. 25.
+
*VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. június 25.
  
 
{{DEFAULTSORT:P. Toth Endre}}
 
{{DEFAULTSORT:P. Toth Endre}}
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. május 23., 15:05-kori változata

P Toth Ede.jpg

P. TÓTH Ede (Szil, 1911. április 27. – Budapest, 1936. február 19.) szerzetes, költő.

Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában, és a fővárosban végezte. A negyedik elemi elvégzése után édesanyja beíratta a budapesti Barcsai utcai gimnáziumba. Betegség miatt visszatért szülőfalujába, újra az elemiben, majd a bencéseknél folytatta gimnáziumi tanulmányait. Kőszegi rokonai vették magukhoz. Tizennyolc évesen belépett a Szent Ferenc rendbe, az újoncidő letelte után, a pápai bencéseknél fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait 1931-ben Szombathe1yen kezdte, de egy év múlva a rend a ferences missziók szemináriumába, a teológia folytatására és a francia nyelv elsajátítására, a franciaországi Monsen-Baroeul-ba küldte. 1934. július 8-án szentelték pappá; újmiséjét szülőfalujában mondta, majd pár heti pihenés után visszatért tanulmányainak franciaországi színhelyére. A következő évben betegen hozták haza a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol meghalt. Első versei 1930-ban jelentek meg, írt elbeszéléseket és esszét is. Rövid pályafutásának talán leggyönyörűbb alkotása az a 12 költemény, amelyet „Strófák az Isten hegyéről” címmel kötött csokorba. Alkotásait közölte a Párizsi Katolikus Tudósító, a Katolikus Szemle és az Élet is.

Művei

  • Az eltört hárfa. 1936.

Irodalom

  • VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. június 25.