„Pápai Károly” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
1. sor: 1. sor:
 
[[Image:Papai_Karoly.jpg|thumb]]
 
[[Image:Papai_Karoly.jpg|thumb]]
  
PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. dec. 20.–Görz, Ausztria, 1893. nov. 25.) nyelvész, néprajztudós.
+
PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. december 20. – Görz, Ausztria, 1893. november 25.) nyelvész, néprajztudós.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
9. sor: 9. sor:
 
==Művei==
 
==Művei==
  
*Csepel sziget és lakói. Bp., 1890.
+
*Csepel sziget és lakói. Budapest, 1890.
 
*A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891.
 
*A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891.
*Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Bp., 1896.
+
*Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Budapest, 1896.
 
*A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890.
 
*A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890.
*A finnugor  őshaza  nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Bp., 1973.  
+
*A finnugor  őshaza  nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Budapest, 1973.  
  
 
{{DEFAULTSORT:Papai Karoly}}
 
{{DEFAULTSORT:Papai Karoly}}
 
[[Category:Életrajzok]]
 
[[Category:Életrajzok]]

A lap jelenlegi, 2016. április 29., 20:19-kori változata

Papai Karoly.jpg

PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. december 20. – Görz, Ausztria, 1893. november 25.) nyelvész, néprajztudós.

Élete

Pápán végezte a középiskolát, majd külföldön és Budapesten egyetemi hallgató, 1885-ben a budapesti tudományegyetemen filozófiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-ban Munkácsy Bernáttal együtt tanulmányutakat tett a vogulok és osztjákok földjén, néprajzi kutatásokat és antropológiai vizsgálatokat végzett. Rossz anyagi helyzete és betegsége miatt csak részben tudta feldolgozni a gyűjtött gazdag anyagot. Szibériai nyelvi, néprajzi és antropológiai jegyzeteit, valamint kéziratos palóc néprajzi gyűjtéseit a Néprajzi Múzeum kézirattára őrzi. Szibériából való hazatérése után a palócokkal, valamint a Csepel-sziget néprajzi kérdéseivel kezdett foglalkozni. A Néprajzi Társaság egyik megalapítója. Munkássága nemzetközi jelentőségű, a finnugor összehasonlító embertan első művelője.

Művei

  • Csepel sziget és lakói. Budapest, 1890.
  • A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891.
  • Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Budapest, 1896.
  • A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890.
  • A finnugor őshaza nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Budapest, 1973.