Nagy István (fafaragó)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 28., 16:33-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „NAGY István (Kerkakutas, 1897. nov. 25.–Berhida, 1971. nov. 29.) fafaragó. =Élete= Egész életében juhászember volt. A pásztorélet hagyományos tárgyait: boto...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

NAGY István (Kerkakutas, 1897. nov. 25.–Berhida, 1971. nov. 29.) fafaragó.

Élete

Egész életében juhászember volt. A pásztorélet hagyományos tárgyait: botot, csanakot, tükröst, dobozt faragta, de sikeresen kísérletezett új formákkal: dohányzókészletet, zsebkést, bicskanyeleket, kitűzőt is készített. Kitűnő megfigyelője volt a természetnek, különösen jól ábrázolta az állatokat. Csak fával, mélyített technikával dolgozott. Sikerrel szerepelt pályázatokon és kiállításokon. Az elsők között, 1954-ben a Népi Iparművész, 1957-ben a Népművészet Mestere címet kapta. Több munkáját a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum őriz.

Irodalom

  • LENGYEL Györgyi: Fafaragás. Bp., 1961.