Mi van az újságban? - Rövid tartalmi ismertetések 1.

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. október 9., 18:18-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Írta: Schildmayer Ferenc
Ilyen volt az Öreghegy látványa 1900 körül

Az Új Almádi Újságban megjelent helytörténeti írások száma 2010. áprilisban elérte a 250-t. Már korábban felmerült az igény, hogy az egyes cikkekről, néhány mondatos tartalmi kivonat készüljön a jövőbeli érdeklődők, kutatók számára. A cikkek címéből nem mindig derül ki a tartalmuk. Egy épület címben szereplő neve, esetenként funkciójának megnevezése kellő eligazítást adhat a tartalomra vonatkozóan. Ugyanakkor egy általános megnevezés, például „100 éve történt” nem nyújt kellő információt az érdeklődőnek, a kutatónak és kizárja a hivatkozási lehetőséget. Időrenden következzenek az egyes példányok tartalmi kivonatai, amiket folytatólagosan közlünk.

1989. április. Almádi múltjából. Balatonalmádi várossá nyilvánítása alkalmából megjelent mutatványszám. Dióhéjban összefoglalja Almádi településtörténetét, kezdve az 1493. évi első okleveles említésétől az XX. század közepéig. Nagyon rövid ismertetés.

1989. II. szám július. Vörösberény. A Vasárnapi Újság 1864-ik. évfolyam 43. számban megjelent írás kivonata. A szerző Budáról indulva Vörösberénybe utazik és leírja az út érdekes állomásait. Lepsényig vonattal, onnan kocsival tette meg az utat. Az írást a templom és a kolostor együttesét ábrázoló acélmetszet egészíti ki.

1989. III. szám augusztus. Káptalanfüred kialakulása. Korabeli sajtóban megjelent cikkek áttekintést adnak Káptalanfüred rövid történetéből. Az írást kiegészíti a településrész parcellázási terve.

1989. IV. szám szeptember. Budatava településtörténetéből. A Budatava elnevezés eredete nem ismert. Területe a Szabadság úttal egyik oldalon lehatároltan ősidők óta Vörösberény része volt. Az 1389 évben készült nádori ítéletlevél határleírása megegyezik a mai Szabadság úttal. A két település egyesítése előtt is az említett út volt a határ. A cikkben előfordulnak dűlőnevek, melyek ma is használatosak. A területre Almádi 1936 évben készült rendezési terve is kiterjed.

1989. V. szám október. Almádi szőlőhegy. Almádi önálló község státuszát 1869-ben nyerte el, addig szőlőhegyként funkcionált. Az 1493, 1505 és 1519 évi oklevelekben, későbbi kontraktusokban és szőlőlevelekben Promontorio Almádi elnevezéssel szerepel. A cikk részletezi a szőlőhegyi élettel összefüggő kérdéseket és tisztségeket.

1989. VI. szám november. „Vagyon egy tető alatt prös Ház padlás nélkül, egy belső padlásos pinze, és egy tüzellő gunyhó.” A cikk címe egy 1806. augusztus 21-én kelt, almádi szőlőben felvett leltárból származik egyben az épület korabeli leírása. A leltár 80 tételből áll és mindenre kiterjed, a szőlőterülettől a padláson található kötözni való sásig. Nagyon érdekes irat, mindenféle vonatkozásban.

1988. VII. szám december. Almádi télen a múlt század utolsó éveiben… Almádiban folyó nyári élet alapos ismertetése mellett, a téli eseményeket is megemlítik a helyi újságok. Ilyenkor a jövő évi terveket és előkészületeket ismertetik. Az Almádi Fürdő Rt. mit kíván a következő szezonra (1899) elkészíteni. Hírt adnak továbbá a Budapesten, télen tartott összejövetelekről, ahol megbeszélik, hogy mit szándékoznak jövőre programba venni, ki mikor épít nyaralót stb.

1990. I. szám január. Almádi Gyógyfürdő (I. rész)

Almádi füzetek 2. kiadványban részletesen megjelent.

1990. II. szám február. Almádi Gyógyfürdő. (II. rész)

Almádi füzetek 2. kiadványában részletesen megjelent.

1990. III. szám március. Almádi Gyógyfürdő (III. rész)

Almádi füzete 2. kiadványában részletesen megjelent.

1990. IV. szám április. Vitorlabontás előtt. A cikk ismerteti a vitorlás élet balatoni kialakulását, különös tekintettel a Balatoni Yacht Club Almádi Osztálya létrejöttére. A későbbikben Almádi Yacht Club (AYC) néven szerepel. Klubháza a hajókikötő melletti stégen állt. 1925. augusztus 27.-én felavatták újonnan épült székházukat.

1990. V. szám május. Almádi sporttörténetéből. Az írás áttekinti a város sporttörténetét 1898-tól 1933-ig, természetesen nem teljes körűen, hanem egy-egy adattal mutatja be az almádi sportesemények sorát. Külön megemlíti a III. nemzetközi sporthetet, mint jelentős eseményt, melynek alkalmából Almádi posta emlékbélyegzőt használt. Filatéliai kapcsolódás.

1990. VI. szám június. Önkormányzat a múltban. A cikk ismerteti az 1869. július 5-én kelt megyegyűlési határozatot Almádi önálló községként való elismeréséről. Kitér a megye és a kisközség kapcsolatára, pénzügyi ellenőrzésére. Ismerteti a kisközségi elöljáróság hierarchikus rendjét, valamint a testület összetételét. Czuczor Sándor tollából, a lap 3. oldalán megjelent, „100 éves angolnyelvű várostervezet Almádiról” szóló figyelemre méltó írás.

1990. VII. szám július. Községháza, városháza. Az írás bemutatja az almádi községháza, a maga korában a település legnagyobb épülete, építésének történetét, az építési szakaszokra is kitérve. Továbbá olvashatjuk az ünnepélyes avatásról szóló programot teljes egészében.

1990. VIII. szám augusztus. Strandélet kezdetei Almádiban… Első fürdési adat az 1877-ben jelent meg és Brenner Lőrinc nevéhez fűződik., ugyanis ő építette a nyolc „fürdőbódét”. A cikk a korabeli sajtót idézi az 1877 és 1878 évekből, különös tekintettel az újonnan épült fürdő bódékra, illetve építőjükre.

Szeptemberben a választás miatt nem jelent meg helytörténeti írás. A képviselő és polgármester jelöltek bemutatását közöltük.

1990. X. szám október. Állami Elemi Népiskola Almádiban. Almádiban nem volt korábban iskola és a képviselő testület 1901. februári ülésén elhatározta egy elemi iskola építését. A terv megvalósult és 1904. szeptemberben megindult a tanítás. A cikk idézi a felavatási ünnepséget ismertető újsághírt teljes egészében. Az iskolába 79 tanuló iratkozott be, közülük 38 fő volt az elsős.

1990. XI. szám november. Szent Margit kápolna Almádiban. A cikk a kápolna építésének előzményeiről és építésének rövid történetéről szól. 1883. január 21-én, Brenner Lőrinc lakásán összegyűlt veszprémi lakosok, egyben almádi szőlőbirtokosok elhatározták Almádiban egy „Isten háza” építését. Elhatározást tett követte és közadakozásból felépült a ma is álló kápolna.

1990. XII. szám december. Rendhagyó visszatekintés. A megjelent írás a Veszprém és a Veszprémi Független Hírlap című hetilapok 1890-ban megjelent cikkeit és híradásait tartalmazza, természetesen kivonatosan. Egy teljes éven keresztül láthatja az olvasó, hogy milyen sokat foglalkoztak a veszprémi hetilapok Almádival. A cikk mellékleteként szerepel az 1890 évi hajómenetrend.

Kapcsolódó cikkek

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2010. (22. évf.) 7. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja