„Márföldy Aladár” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a (Új oldal, tartalma: „(Bp., 1893. nov. 3.- Budapest, 1988. júl. 6.) építészmérnök. === Élete === Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki dipl...”) |
a |
||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | __NOTOC__ | |
| + | {{InfoboxSzemély | ||
| + | |név=Márföldy Aladár | ||
| + | |kép=Marfoldy_Aladar.jpg | ||
| + | |település=Budapest | ||
| + | |dátum=1893. november 3. | ||
| + | |elhunyt=Budapest | ||
| + | |halálozási idő=1988. július 6. | ||
| + | |foglalkozása=építészmérnök | ||
| + | }} | ||
| − | + | (Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök. | |
| + | |||
| + | == Élete == | ||
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. | Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. | ||
| − | + | == Munkái == | |
| − | + | *Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8. | |
| − | + | *Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1. | |
| − | + | *Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926. | |
| + | |||
| + | == Irodalom == | ||
| + | *Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25. | ||
| + | *Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993. | ||
| + | *Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz. | ||
| − | === | + | == Külső hivatkozás == |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | {{Sablon:Vpel}} | |
| − | + | ||
| + | {{DEFAULTSORT:Marfoldy Aladar}} | ||
| − | [[ | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2017. február 1., 15:32-kori változata
| Márföldy Aladár | |||||
| |||||
| Született: | Budapest | ||||
| 1893. november 3. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 1988. július 6. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | építészmérnök | ||||
(Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.
Élete
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.
Munkái
- Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8.
- Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1.
- Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.
Irodalom
- Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25.
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993.
- Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |
