Latinovits Zoltán
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 21., 15:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb LATINOVITS Zoltán (Bp., 1931. szept. 9. – Balatonszárszó, 1976. jún. 4.) színművész. =Élete= A magyar színjátszás é...”)
LATINOVITS Zoltán (Bp., 1931. szept. 9. – Balatonszárszó, 1976. jún. 4.) színművész.
Élete
A magyar színjátszás és versmondás kiemelkedő egyénisége. A József Attila Gimnáziumban érettségizett, utána asztalos-tanuló, majd betanított munkásként hídépítésen dolgozott. Közben öntevékeny színjátszó kör tagja. 1956-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. Segédszínész Debrecenben, de rendkívüli tehetségével hamarosan kitűnt, nemsokára már vezető színész Miskolcon. 1962-től a Vígszínház tagja. 1971 őszén a Veszprémi Petőfi Színházban színész és rendező. Több mint ötven filmben játszott. Szenvedélyes hangú, egyéni írásaival a művészet az egyéniség szabadságáért emelt szót. 1975-től Érdemes Művész, 1966-ban Jászai-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott.
Művei
- Ködszurkáló. Önéletrajzi jegyzetek. Bp., 1973.
- Verset mondok. Bp., 1978.
- Emlékszem a repülés boldogságára. Összegyűjtött írások. (Szerk.: SZIGETHY Gábor.) Bp., 1985.
Irodalom
- HEGYI Béla: ~. Legenda, valóság, emlékezet. Bp., 1983.
- MOLNÁR GÁL Péter: ~. Bp., 1990. - Új Horizont, 1990. 5. sz.
