Martonfalvay Imre

A Helyismeret wikiből
(Lacza Imre szócikkből átirányítva)

MARTONFALVAY Imre, Lukács v. Lacza Imre (Martonfalva, 1510–Pápa? 1591 után) emlékiratíró.

Élete

Régi vasvármegyei nemesi család sarja. Először diákként, majd kulcsárként és sáfárként 1520 után enyingi Török Bálintnál, később utódjainál szolgált. 1585-ben, 65 évi szolgálat jutalmául Török Bálint unokájától, Istvántól birtokadományt kért. Indoklásként megírta élettörténetét, amely a magyar nyelvű memoárirodalom előfutára. Egy ideig Vas vármegye alispánja. 1531-ben elfoglalta, később megerősítette Szigliget várát: csonkatornyot, bástyákat építtetett, a belső várban kutat , a külsőben pincéket csináltatott. 1543-tól Pápa várnagya. Nevéhez fűződik a vár megerősítése, két ostrom visszaverése és több bakonyi portyázás. Ez utóbbiról színes képet rajzolt emlékirataiban, amelyeket 1585-ben Pápán fejezett be. 1881-ben Szopori Nagy Imre adta ki a Monumenta Hungariae Historica, Scriptores c. sorozatban Martonfalvay beteges Imre deák szolgálatjárul rövidedőn való emlékezet címen. Egyike a legelső magyar önéletírásoknak, nemcsak értékes kortörténeti dokumentum, hanem nyelvileg és művészileg is jelentős alkotás. Új kiadások: Magyar emlékírók, 16–18. század. Bp., 1982. – A magyar nyelvtörténet forrásai. (Szerk.: Benkő Lóránd.) Bp., 1986. Pápán a Türr István Gimnázium előcsarnokában lévő, hősök nevét feltüntető emléktábla az ő nevét is tartalmazza.

Irodalom

  • NAGY Imre: Egy magyar emlékirat a 16. századból. = Századok, 1867.
  • Török Bálint deákjának, ~nek naplótöredéke és emlékirata 1555–1585. Bp., 1986.
  • BITSKEY István: História, emlékirat, önvallomás. = Irodalom és ideológia a 16–17. században. Bp., 1987.