„Koppány vezér” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Koppany.jpg|200px|thumb]] |
KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja. | KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja. | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *Képes Krónika. 1–2. Köt. | + | *Képes Krónika. 1–2. Köt. Budapest, 1987. |
| − | *HUDI József: | + | *HUDI József: Koppány halála. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém., 1996. |
*KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934. | *KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934. | ||
| − | *GYÖRFFY György: István király és műve. | + | *GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest., 1977. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 25., 18:39-kori változata
KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja.
A fejedelmi család legidősebb tagjaként Géza fejedelem halála után igényt tartott a fejedelemségre, és a pogány levirátus értelmében Sarolt fejedelemasszony kezére. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István szálláshelyei ellen. Először Veszprémet ostromolta, de a város környékén vereséget szenvedett és a csatában elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban a várkapura szögezték. I. István és Koppány harcában a magyarság régi és új életformája, a pogány és a keresztény hit, a 10. századi hagyományos keleti és a modern nyugati hadművészet ütközött, és a harc az utóbbi javára dőlt el. A pártütők javait részben az Istvánt segítő német lovagok, részben az új egyház már meglévő intézményei, mindenekelőtt a pannonhalmi apátság kapta.
Irodalom
- Képes Krónika. 1–2. Köt. Budapest, 1987.
- HUDI József: Koppány halála. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém., 1996.
- KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934.
- GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest., 1977.
