„Kathona Géza” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
1. sor: 1. sor:
 
KATHONA Géza (Komárom, 1903. nov. 10.–Győr, 1989. júl. 14.) író, irodalomtörténész, ref. lelkész.
 
KATHONA Géza (Komárom, 1903. nov. 10.–Győr, 1989. júl. 14.) író, irodalomtörténész, ref. lelkész.
  
=Élete=
+
==Élete==
  
 
Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, ref. lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, [[Vörösberény]]ben és Alsóörsön tevékenykedetett ref. lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb.
 
Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, ref. lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, [[Vörösberény]]ben és Alsóörsön tevékenykedetett ref. lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb.

A lap 2011. június 14., 11:06-kori változata

KATHONA Géza (Komárom, 1903. nov. 10.–Győr, 1989. júl. 14.) író, irodalomtörténész, ref. lelkész.

Élete

Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, ref. lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, Vörösberényben és Alsóörsön tevékenykedetett ref. lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb.

Művei

  • A Csákberényi Református Egyház története. Pápa, 1937.
  • Samarjai János gyakorlati theológiája. Debrecen, 1940.
  • Károli Gáspár történelmi világképe. Debrecen, 1943.
  • A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszáz éves történetéből. I. Bp., 1968.
  • Részletek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974.

Irodalom

  • Halottaink. ~ elhunyt. = Reformátusok Lapja, 1989. 32. sz.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon