Közbiztonság, csendőrség, rendőrség

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. március 24., 18:48-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Írta: Schildmayer Ferenc

Manapság sok szó esik a közbiztonságról szerte a világon. Újságunk legutóbbi számában is olvashattunk erről, Rendőrségi hírek cím alatt. A közbiztonságot a rendőrség munkája testesíti meg. Mint köztudott, régebben a városokban rendőrség, kisebb településeken pedig csendőrség vigyázta a rendet, így Almádiban is csendőrség, illetve csendőrőrs volt a mai rendőrőrs helyén. Tekintsük át Almádi múltját az előbbiek fényében, néhány eseten és a csendőrség létrejöttének körülményein keresztül.

—1896. április 5-i hír: „2-án este Járdánházy Dezsőt, a Suly szőlők felügyelőjét hárman megtámadták, szőlőkarókkal leütötték. A csendőrség nyomon van.”

— 1896. április 12-i hír: A támadók közül egyet, Tóth Lajost, a községi bíró suhanc fiát elfogták. „Az Almádi közbiztonsági állapotokra csinos kis világot vet az a körülmény, hogy Járdánházyt a bíró szőllejének kapuja előtt ütötték le a merénylők és dacára a segélykiáltásoknak mégsem sietett elő senki, hogy a megtámadott emberen segítsen.”

—1898. július 6. Az almádi csendőrség. „Tekintettel arra, hogy az agrárszociális mozgalmak miatt sokfelé nagy számban kell összpontosítani a csendőröket, úgy volt, hogy Balatonalmádi az idén nem kap csendőrséget. A község azonban azzal a kéréssel fordult Perczel Dezső belügyminiszterhez, hogy, mint minden évben, az idén is rendeljen ki két csendőrt Balatonalmádiba, minthogy azt megköveteli a fürdővendégek nyugalma annál is inkább, mert a közelmúlt időben Balatonfüreden történt rablási eset felizgatta a kedélyeket. A miniszter eleget tett a község óhajának és intézkedett, hogy két csendőr legyen ismét Almádiban a szezonon át. A csendőrök a napokban meg is érkeztek.”

—1907. szeptember 29. „Az almádi vasútépítésnek megkezdésekor az alispán intézkedett, hogy egy négy főből álló csendőrőrs létesíttessék.” Az őrs 1908. március 15-én kezdte meg működését. Ettől kezdve volt Almádiban állandó csendőrség. Elhelyezésük 1900-tól kezdve az akkori községháza épületében volt biztosítva.

— 1909. október 31-i újsághír szerint „épül a szép csendőrkaszárnya” Almádiban. Ez a mai rendőrőrs épülete annyi különbséggel, hogy az épület mindkét végén meg lett toldva 1935-ben.

1931 májusában feladott almádi képeslap a csendőrörs tagjainak aláírásával

Az újságokban lapozgatva olvashatjuk, hogy az első világháború ideje alatt szaporodtak a bűnesetek, és már „kevés a csendőrszemélyzet”, mint ezt egy 1918 januári cikk megállapította. A későbbi időkben is voltak „események”. Befejezésül egyet ezek közül:

1935. július 14. B.almádiban Hajmási János vörösberényi földműves a Sterlik kocsmából kilépő Bukovics Ferencet szőlőkaróval agyonütötte. Tévedésből tette, Sterlik Istvánt vagy Puha Ferencet akarta, de sötét volt. Hét évet kapott.

Az előzőekből kiderült, hogy az almádi rendőrségi épület azonos az 1935-ben kibővített „szép csendőrkaszárnyával”. Almádi azóta város lett, lakossága többszöröse az akkorinak, nem beszélve a hatalmas nyári idegenforgalomról. Mindebből következik a néhány éve tervezett új rendőrségi épület megépítésének szükségessége, ami nem csekély anyagiakat igényel.

Forrás

Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 1. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja