Jókay-Ihász Miklós

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 10., 10:34-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb JÓKAY-IHÁSZ Miklós, ásvai (Bp., 1892. ápr. 29.–Hathalom, 1945. jan.) gazda-sági főtanácsos. =Élete= A régi Jókay ...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

JÓKAY-IHÁSZ Miklós, ásvai (Bp., 1892. ápr. 29.–Hathalom, 1945. jan.) gazda-sági főtanácsos.

Élete

A régi Jókay család leszármazottja. Korán árvaságra jutott, Ihász Lajos főrendiházi tag és neje, Ihászné Jókay Etelka nevelték. Irántuk érzett tiszteletből vette fel az Ihász nevet. A Pápai Református Kollégiumban, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. A jogi doktorátus megszerzése után a debreceni, később a hallei gazdasági akadémián folytatta tanulmányait. Lőrinte-pusztai birtokán gazdálkodva, hat éven át Devecserben szolgabíró, majd a Veszprém Megyei Gazdasági Egyesület és a Felső-dunántúli Mezőgazdasági Hitelszövetkezet vezetője. 1925-től a Dunántúli Református Egyházmegye gondnoka, illetve az ajkai egyházközség főgondnoka. 1926-ban, a nagyvázsonyi választókerületben egységpárti programmal országgyűlési képviselőnek választották. Támogatta a kis településeket. Kolontáron segítette önálló plébánia létrehozását, plébániaház építését, a templom bővítését és vasúti megálló létesíté-sét. Nevéhez fűződik a balatonfüredi Jókai-villa visszavásárlása, az író tárgyi hagyatékának összegyűjtése. Írásai a Dunántúli Protestáns Lapokban jelentek meg. 1930-ban Ajka díszpolgárává választották, nevét a Jókai-bánya őrzi. Nevelőanyja halála után Hathalomra költözött és ott halt meg.

Irodalom

  • Veszprém megyei fejek. Vp., 1929.
  • SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
  • Devecseri Újság, 1927. ápr. 17. és máj. 29.
  • TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
  • DOMJÁN János: Dr. ~. = Ajkai Századok. 2010. 7. sz.