Hornig Károly
HORNIG Károly, hornburgi (Pest, 1840. aug. 10.–Vp., 1917. febr. 9.) r. k. püspök, író.
Élete
A középiskolát Bécsben, Budán és Nagyszombatban, a teológiai tanulmányokat a Pesti Központi Szemináriumban végezte. A német és latin mellett tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet. 1862-ben pappá szentelték, 1869-ben teológiai doktorrá avatták. 1888. április 17-én nevezték ki veszprémi püspöknek, 1912-ben X. Pius pápa áldozár-bíborossá, így püspökként a bíborosi kollégium tagjává nevezte ki. Saját költségén három templomot építtetett: Lajoskomáromban, Veszprémben, 1907-ben a Feltámadás-templomot, Farkasgyepün templomot iskolával. Aigner Sándor építész tervei szerint átépíttette a veszprémi székes-egyházat. Püspöksége alatt az egyházmegye legtöbb templomát restaurálták. 1894-ben új anyakönyvi szabályzatot, 1896-ban új egyházmegyei Szertartáskönyvet adott ki. Megbecsülte és támogatta a tehetséges embereket. Tudományos munkát is végzett Egy ideig szerkesztője volt a Magyar Állam c. politikai napilapnak, később átvette a Religió c. folyóirat szerkesztését.
Művei
- Kiadta 1903-ban Padányi Bíró Márton naplóját.
- A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. Bp. 1896-1907. – Collectio piarum precum in honorem BV.,. Mariae. 1909.
- Veszprém múltja és jelene. Veszprém, 1912.
Irodalom
- Huszonöt éves püspöki jubileum 1888–1913. = Veszprémi Napló, 1913. szept. 7.(Új magyar életrajzi lexikon. 3. köt. *Buda, †Esztergom.)
