„Hock János” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb HOCK János (Devecser, 1859. dec. 31.–Bp., 1936. okt. 10.) író, politikus, r. k. lelkész. =Élete= 1890-től (1894-ig Balogh Károl...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:HOCK_János.jpg|thumb]]
+
[[Image:HOCK_Janos.jpg|200px|thumb]]
  
HOCK János (Devecser, 1859. dec. 31.–Bp., 1936. okt. 10.) író, politikus, r. k. lelkész.
+
HOCK János (Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.) író, politikus, római katolikus lelkész.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
1890-től (1894-ig Balogh Károly álnéven) a Demokrata Szabadkőműves Páholy tagja. Pápán, a bencéseknél járt középiskolába, majd Veszprémben teológiát hallgatott. 1882-ben szentelték pappá. Először Gógánfán, majd Kaposváron segédlelkész, később ugyanott hittanár. 1887-től Szabadelvű-, majd Nemzeti-párti programmal országgyűlési képviselő. Később ismét szabadelvű, az-után más pártokhoz csatlakozott. Ismert és elismert szónokként jelentős szerepet vállalt az általános választójogért és Tisza István erőszakos politikája ellen folytatott társadalmi harcokban. 1913-tól a Függetlenségi Párt tagjaként Károlyi Mihály hívéül szegődött, 1918. okt. 25-én a Nemzeti Tanács elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után Csehországba emigrált, ahol rövid időre bebörtönözték. Kiszabadulását követően 1933-ig külföldön élt. Az ellen-forradalmi rendszert támadó cikkei miatt hazatérte után bíróság elé állították, egy évre elítélték, majd kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mű szerzője.
+
1890-től (1894-ig Balogh Károly álnéven) a Demokrata Szabadkőműves Páholy tagja. Pápán, a bencéseknél járt középiskolába, majd Veszprémben teológiát hallgatott. 1882-ben szentelték pappá. Először Gógánfán, majd Kaposváron segédlelkész, később ugyanott hittanár. 1887-től Szabadelvű-, majd Nemzeti-párti programmal országgyűlési képviselő. Később ismét szabadelvű, az-után más pártokhoz csatlakozott. Ismert és elismert szónokként jelentős szerepet vállalt az általános választójogért és Tisza István erőszakos politikája ellen folytatott társadalmi harcokban. 1913-tól a Függetlenségi Párt tagjaként Károlyi Mihály hívéül szegődött, 1918. október 25-én a Nemzeti Tanács elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után Csehországba emigrált, ahol rövid időre bebörtönözték. Kiszabadulását követően 1933-ig külföldön élt. Az ellen-forradalmi rendszert támadó cikkei miatt hazatérte után bíróság elé állították, egy évre elítélték, majd kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mű szerzője.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
  
*Költemények. Vp., 1882.
+
*Költemények. Veszprém, 1882.
*Hervadt levelek. (elb.) Bp., 1885.
+
*Hervadt levelek. (elb.) Budapest, 1885.
*Szivárvány. (Tárcák.) Bp., 1894.
+
*Szivárvány. (Tárcák.) Budapest, 1894.
*Vigasztalások könyve. Elmélkedések és hangulatok. Bp., 1896.
+
*Vigasztalások könyve. Elmélkedések és hangulatok. Budapest, 1896.
*Művészeti reform. Bp., 1898.
+
*Művészeti reform. Budapest, 1898.
*Rákóczi Ferencné. (Történeti elb.) Bp., 1905.
+
*Rákóczi Ferencné. (Történeti elb.) Budapest, 1905.
 
*Virágmesék felnőttek számára. Bécs–Lipcse, 1931.
 
*Virágmesék felnőttek számára. Bécs–Lipcse, 1931.
*Börtönvirágok. (Napló.) Bp., 1935.
+
*Börtönvirágok. (Napló.) Budapest, 1935.
*Modern miszticizmus. Bp., 1938.
+
*Modern miszticizmus. Budapest, 1938.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*MILOTAY István: ~. = Magyarság, 1933.
+
*MILOTAY István: Hock János. = Magyarság, 1933.
*FODOR József: ~. = Világ, 1946. 413. sz.
+
*FODOR József: Hock János. = Világ, 1946. 413. sz.
 
*GAÁL Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.
 
*GAÁL Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. október 9., 20:44-kori változata

HOCK Janos.jpg

HOCK János (Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.) író, politikus, római katolikus lelkész.

Élete

1890-től (1894-ig Balogh Károly álnéven) a Demokrata Szabadkőműves Páholy tagja. Pápán, a bencéseknél járt középiskolába, majd Veszprémben teológiát hallgatott. 1882-ben szentelték pappá. Először Gógánfán, majd Kaposváron segédlelkész, később ugyanott hittanár. 1887-től Szabadelvű-, majd Nemzeti-párti programmal országgyűlési képviselő. Később ismét szabadelvű, az-után más pártokhoz csatlakozott. Ismert és elismert szónokként jelentős szerepet vállalt az általános választójogért és Tisza István erőszakos politikája ellen folytatott társadalmi harcokban. 1913-tól a Függetlenségi Párt tagjaként Károlyi Mihály hívéül szegődött, 1918. október 25-én a Nemzeti Tanács elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után Csehországba emigrált, ahol rövid időre bebörtönözték. Kiszabadulását követően 1933-ig külföldön élt. Az ellen-forradalmi rendszert támadó cikkei miatt hazatérte után bíróság elé állították, egy évre elítélték, majd kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mű szerzője.

Művei

  • Költemények. Veszprém, 1882.
  • Hervadt levelek. (elb.) Budapest, 1885.
  • Szivárvány. (Tárcák.) Budapest, 1894.
  • Vigasztalások könyve. Elmélkedések és hangulatok. Budapest, 1896.
  • Művészeti reform. Budapest, 1898.
  • Rákóczi Ferencné. (Történeti elb.) Budapest, 1905.
  • Virágmesék felnőttek számára. Bécs–Lipcse, 1931.
  • Börtönvirágok. (Napló.) Budapest, 1935.
  • Modern miszticizmus. Budapest, 1938.

Irodalom

  • MILOTAY István: Hock János. = Magyarság, 1933.
  • FODOR József: Hock János. = Világ, 1946. 413. sz.
  • GAÁL Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.