„Hősi emlékmű” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
|felirat=A hazáért elesett hőseink emlékére 1914-1918. | |felirat=A hazáért elesett hőseink emlékére 1914-1918. | ||
}} | }} | ||
| + | |||
| + | Balatonalmádi első világháborús hőseinek tiszteletére állított emlékműve, helyi kitermelésű vöröskőből épült, méretét és anyagát tekintve is egyedülálló. Magyarország legmagasabb vörös homokkőből készült alkotása. | ||
| + | Építése az I. világháború utáni időszakra tehető, ekkor országszerte emlékműveket emeltek a háborúban elhunytak tiszteletére. Így | ||
| + | Almádiban is megkezdődött az építkezés szervezése, mely a szokott módon közadakozásból indult. Pontosan nem tudjuk mikor kezdték el | ||
| + | a gyűjtést, de az 1932. július 27-én megtartott képviselő-testületi ülésen már 5073 pengő 48 fillér volt a „hősi emlékmű alap” számláján. Ugyan ebben az évben döntöttek arról is, hogy hol állítsák fel. Több lehetséges helyszín is felmerült, végül a Baross Gábor út, Kossuth és Kálvin utca közötti területet választották, mert a terület a község tulajdonában volt valamint a legforgalmasabb hely volt. A következő évben 1933. október 27-én írták ki a pályázatot az emlékmű tervezésére. Hét pályamű érkezett be, amelyek közül 1934. február 16-én tartott testületi ülésen választottak, miután meghallgatták a zsűri javaslatát. A második helyezett terv megvalósítása mellett döntöttek, melyet Györgyi Dénes nyújtott be „Artikus” jelige alatt. A kivitelezésre beérkezett öt ajánlat közül a kőműves munkára vitéz Kürthy Lászlóét, a kőfaragásra pedig Győri Miklósét fogadták el. (A Győri család neves almádi bányatulajdonos és kőfaragó dinasztia volt.) | ||
| + | 1934. július 29-re tűzték ki az emlékmű felavatását, ezt azonban nem sikerült tartani. A következő évben tartott Hősi emlékmű bizottsági ülésen 1935. május 19-ét határozták el. | ||
| + | Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. | ||
| + | Az emlékműre a bronz koszorút Laborcz Ferenc szobrászművész készítette. | ||
| + | Időközben több kiegészítést kapott az emlékmű: II. világháborús áldozatok emlékére (felsorolva a hősi halottakat), 1848-1949 évforduló emlékére és a 13 aradi vértanúk emlékére. | ||
Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. [[Györgyi Dénes]] 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. | Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. [[Györgyi Dénes]] 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. | ||
A lap 2018. január 31., 14:16-kori változata
| Hősi emlékmű | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi, Baross és Kossuth utca sarkán | ||||
| Felavatva: | 1935 | ||||
| Alkotó(k): | Györgyi Dénes | ||||
| Anyaga: | vöröskő | ||||
| Felirat: | |||||
| A hazáért elesett hőseink emlékére 1914-1918. | |||||
Balatonalmádi első világháborús hőseinek tiszteletére állított emlékműve, helyi kitermelésű vöröskőből épült, méretét és anyagát tekintve is egyedülálló. Magyarország legmagasabb vörös homokkőből készült alkotása. Építése az I. világháború utáni időszakra tehető, ekkor országszerte emlékműveket emeltek a háborúban elhunytak tiszteletére. Így Almádiban is megkezdődött az építkezés szervezése, mely a szokott módon közadakozásból indult. Pontosan nem tudjuk mikor kezdték el a gyűjtést, de az 1932. július 27-én megtartott képviselő-testületi ülésen már 5073 pengő 48 fillér volt a „hősi emlékmű alap” számláján. Ugyan ebben az évben döntöttek arról is, hogy hol állítsák fel. Több lehetséges helyszín is felmerült, végül a Baross Gábor út, Kossuth és Kálvin utca közötti területet választották, mert a terület a község tulajdonában volt valamint a legforgalmasabb hely volt. A következő évben 1933. október 27-én írták ki a pályázatot az emlékmű tervezésére. Hét pályamű érkezett be, amelyek közül 1934. február 16-én tartott testületi ülésen választottak, miután meghallgatták a zsűri javaslatát. A második helyezett terv megvalósítása mellett döntöttek, melyet Györgyi Dénes nyújtott be „Artikus” jelige alatt. A kivitelezésre beérkezett öt ajánlat közül a kőműves munkára vitéz Kürthy Lászlóét, a kőfaragásra pedig Győri Miklósét fogadták el. (A Győri család neves almádi bányatulajdonos és kőfaragó dinasztia volt.) 1934. július 29-re tűzték ki az emlékmű felavatását, ezt azonban nem sikerült tartani. A következő évben tartott Hősi emlékmű bizottsági ülésen 1935. május 19-ét határozták el. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. Az emlékműre a bronz koszorút Laborcz Ferenc szobrászművész készítette. Időközben több kiegészítést kapott az emlékmű: II. világháborús áldozatok emlékére (felsorolva a hősi halottakat), 1848-1949 évforduló emlékére és a 13 aradi vértanúk emlékére.
Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. Györgyi Dénes 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. Az emlékműre a bronz koszorút Laborcz Ferenc szobrászművész készítette.
Időközben több kiegészítést kapott az emlékmű: II. világháborús áldozatok emlékére (felsorolva a hősi halottakat), 1848-1949 évforduló emlékére és a 13 aradi vértanúk emlékére.
