Gaál Sándor
GAÁL Sándor (Noszlop, 1875. okt. 26.–Vp., 1958. márc. 11.) tanár, zeneszerző, karnagy.
Élete
Középiskolába Pápán járt, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Egy hónapig Devecserben tanított, majd Veszprémbe került, ahol élete végéig működött. A középiskolai énektanári képesítést a Zeneakadémián szerezte. 1903-ban alapította Veszprémben a Kuruc Dalkört, amely később Veszprémi Dal-egyesületté alakult át. A kórus népszerűsége rohamosan nőtt. Sikeresen szerepelt Székesfehérvárott, Kecskeméten és Budapesten. 1925-ben, Sopronban aranyérmet, 1927-ben Szegeden Király-díjat kapott. 1916-ban megszervezte a városi zeneiskolát, amelynek 15 évig igazgatója. 1928-ban a veszprémi elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. Zeneszerzőként is ismert volt, kórusműveit országszerte énekelték. 1928-ban az Országos Magyar Dalszövetség aranyérmével díjazták. Az Iskola u. 3. sz. ház (ahol élt) kapualjában emléktáblája van. – A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.
Művei
- Veszprémi nóták. (Népdalok.)
- Férfikarok. 1928.
Irodalom
- PERÉNYI József: ~ daloskönyve. = Veszprémi Hírlap, 1912. ápr. 9.
- KOVÁCS Lajos: Veszprém egyik legnépszerűbb emberénél. = Veszprémi Hírlap, 1942. ápr. 19.
- SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
- Veszprémmegyei fejek. Vp., 1929.
- M. T(ÓTH) Antal: Emlékezés ~ra. = Napló, 1992. szept. 25.
- ZÁMBÓ István: Veszprém zenei múltja. = Négy évtized kádenciája 1956–1996. Vp., 1996.
