„Götz László” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. jún. 19.–St. Pölten, Ausztria, 1992. jún. 3.) orvos, történész. Édesapja a vesz...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Gotz_Laszlo.jpg|200px|thumb]] |
| − | GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. | + | GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. június 19. – St. Pölten, Ausztria, 1992. június 3.) orvos, történész. |
| + | |||
| + | Édesapja a veszprémi püspökség uradalmi intézője. 1940-ben Sümegre költöztek, ott végezte az általános- és középiskolát. Az orvostudományi egyetemet Pécsett kezdte, ötödéves hallgatóként 1956 után Ausztriába távozott és az egyetemet ott fejezte be. Bécsben belgyógyász diplomát, lakó- és munkahelyén, St Pöltenben bőrgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. A hatvanas évek középétől foglalkozott a magyarság ázsiai évezredeivel és őshazájával. Archeológiai és nyelvészeti kutatásainak megalapozása érdekében a bécsi egyetem bölcsészkarán több féléves régészeti és őstörténeti stúdiumot hallgatott. Jó kapcsolatot létesített a hazai történészekkel, munkásságára László Gyula hatása volt erőteljes. | ||
| + | |||
| + | ==Munkái== | ||
| + | *Az előázsiai ősnyelv felé. Altötting, 1981. | ||
| + | *Kettős mértékkel. A magyar őstörténet-kutatás módszereiről és eredményeiről. Budapest, 1981. | ||
| + | *“Boncold csak, nyelvész.” A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei. Bécs, 1982. | ||
| + | *A szumír kérdés. Bécs, 1982. | ||
| + | *Keleten kél a nap. Budapest, 1984. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *LÁSZLÓ Gyula: “Keleten kél a nap.” | + | *LÁSZLÓ Gyula: “Keleten kél a nap.” Götz László 4 kötetes magyar őstörténete. = Életünk, 1989. 7. sz. |
{{DEFAULTSORT:Gotz Laszlo}} | {{DEFAULTSORT:Gotz Laszlo}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. február 24., 17:25-kori változata
GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. június 19. – St. Pölten, Ausztria, 1992. június 3.) orvos, történész.
Édesapja a veszprémi püspökség uradalmi intézője. 1940-ben Sümegre költöztek, ott végezte az általános- és középiskolát. Az orvostudományi egyetemet Pécsett kezdte, ötödéves hallgatóként 1956 után Ausztriába távozott és az egyetemet ott fejezte be. Bécsben belgyógyász diplomát, lakó- és munkahelyén, St Pöltenben bőrgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. A hatvanas évek középétől foglalkozott a magyarság ázsiai évezredeivel és őshazájával. Archeológiai és nyelvészeti kutatásainak megalapozása érdekében a bécsi egyetem bölcsészkarán több féléves régészeti és őstörténeti stúdiumot hallgatott. Jó kapcsolatot létesített a hazai történészekkel, munkásságára László Gyula hatása volt erőteljes.
Munkái
- Az előázsiai ősnyelv felé. Altötting, 1981.
- Kettős mértékkel. A magyar őstörténet-kutatás módszereiről és eredményeiről. Budapest, 1981.
- “Boncold csak, nyelvész.” A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei. Bécs, 1982.
- A szumír kérdés. Bécs, 1982.
- Keleten kél a nap. Budapest, 1984.
Irodalom
- LÁSZLÓ Gyula: “Keleten kél a nap.” Götz László 4 kötetes magyar őstörténete. = Életünk, 1989. 7. sz.
