Fekete György

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 31., 12:03-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb FEKETE György galánthai (Pápa, 1711. márc. 13–Pest, 1788. okt. 18.) jogász, földbirtokos, országbíró. =Élete= Jogi tanulm...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

FEKETE György galánthai (Pápa, 1711. márc. 13–Pest, 1788. okt. 18.) jogász, földbirtokos, országbíró.

Élete

Jogi tanulmányait Bécsben végezte, a diploma megszerzése után visszavonult Pápára, ahol először ügyvédként dolgozott, majd családja és felesége birtokán gazdálkodott. Az 1741. évi országgyűlésben Somogy vármegye képviselőjeként ellenzékiségével, és szónoki tehetségével tűnt ki. A 18. sz. közepén Magyarország legtekintélyesebb földesurai közé tartozott. 1752-ben királyi tanácsnok 1758-ban Mária Teréziától grófi címet nyert. 1762-ben vicekancellár, 1763-ban országbíró, 1770-ben alkancellár. A tanügyi reform munkájában, 1774-ben a helytartótanács tanügyi bizottmányának elnöke. 1768–1780-as években a Nagyszombati Főiskola főigazgatója. Az iskolát 1777-ben, tiltakozása ellenére Budára helyezték. Mária Terézia halála után visszavonult a politikai közéletből.

Irodalom

  • MORVAY Győző: Galántai gróf Fekete János 1741–1803. Bp., 1903.