Eigel István
EIGEL István (Újpest, 1922. nov. 23-Bp., 2000. júl. 24.) festőművész, iparművész, író.
Élete
Édesapja Eigel Ferenc tímármester. Felesége Tassy Klára festőművész. Tanulmányait 1941-1946 között a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, Rudnay Gyula és Bernáth Aurél irányításával. 1947-től tanított rajzot különböző szak- és középiskolákban, majd két művészeti főiskolán. 1982-ben egyetemi tanárként ment nyugdíjba. Budapesten élt, Balatonfüreden nyaralója volt. 1949 óta rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon: 1957 Bp., Fényes Adolf Terem, 1965 Bp., Ernst Múzeum, 1960 Velencei Biennálé, 1974 Menton (Franciaország), 1977 Tápiószele, 1981 Bp., Műcsarnok, 1986 Székesfehérvár, 1995 Bp., Vigadó Galéria, 1997 Balatonfüred Art-East Galéria. Egyéni kiállításain gyakran feleségével együtt szerepelt. Festészete modern hangvételű, kihasználva a műtárgy adta lehetőségek széles skáláját. A táblakép-festészeten kívül munkálkodott a murális műfajokban is. Készített sgrafittókat, mozaikokat, üvegablakokat, intarziákat. A Duna Tv-nek képzőművészeti sorozatot szerkesztett. A Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapító tagja, a Berzsenyi Társaság alelnöke volt. Könyveket illusztrált, könyvcímlapokat tervezett. Írással is foglalkozott.
Művei
- A túlsó partról. A Madárház. (Kisregény.) Bp., 1993.
- Amerikai napló. Bp., 1994.
- Amíg ez lehetséges. Bp., 1994.
Irodalom
- KATONA L.: ~ és Tassy Klára festőművészek kiállítása. = Ernst Múzeum Katalógus, 1966.
- VADAS J.: Az azonosságok vonzzák egymást. = Élet és Irodalom, 1981. ápr. 4.
- SZAKONYI K.: Emberarcok ~ rajzairól. = Kortárs, 1989. 2. sz.
- GYURKOVICS T.: 50 kérdés ~hoz. Várpalota, é.n.
- Tassy ri-port-ré. (Duna Tv 1997. nov. 21.)
- Kortárs magyar művészeti lexikon. Bp., 1999.
- D. NAGY Imre: Elhunyt ~. = Új Hor., 2000. 5. sz.
