„Arborétum” változatai közötti eltérés
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Története szoros összefüggést mutat a III. Béla magyar király által 1182-ben alapított cisztercita kolostor történetével. A clairvauxból idetelepült szerzetesek az ú.n. "munkásrend" képviselői voltak. A rendház tagjai román ill. gótikus stílusban templomot és rendházat építettek Zircen. A rend jellegéből adódóan a ciszterek birtokaikon magas szintű mezőgazdálkodást folytattak. Erdőket termeltek ki, helyet teremtve a mezőgazdasági kultúrák számára. Belterjesen foglalkoztak növények, gyümölcsfélék és a szőlő magyarországi meghonosításával. A fejlődésnek a török uralom, és a Podmaniczkyak rablólovag-uralma vetett véget. Ez idő tájt a rendház és a falu is elnéptelenedett, a mezőgazdasági területek helyét az erdő ismét visszahódította. | Története szoros összefüggést mutat a III. Béla magyar király által 1182-ben alapított cisztercita kolostor történetével. A clairvauxból idetelepült szerzetesek az ú.n. "munkásrend" képviselői voltak. A rendház tagjai román ill. gótikus stílusban templomot és rendházat építettek Zircen. A rend jellegéből adódóan a ciszterek birtokaikon magas szintű mezőgazdálkodást folytattak. Erdőket termeltek ki, helyet teremtve a mezőgazdasági kultúrák számára. Belterjesen foglalkoztak növények, gyümölcsfélék és a szőlő magyarországi meghonosításával. A fejlődésnek a török uralom, és a Podmaniczkyak rablólovag-uralma vetett véget. Ez idő tájt a rendház és a falu is elnéptelenedett, a mezőgazdasági területek helyét az erdő ismét visszahódította. | ||
| − | A rend tagjai a XVIII. században tértek vissza, ekkor ismét felépítették rendházukat, templomukat. A cisztereknek hatalmas birtokaik voltak, amelyek jövedelme lehetővé tette a ma is látható rendház, könyvtár, templom és a hozzájuk kapcsolódó arborétum kiépítését. | + | A rend tagjai a XVIII. században tértek vissza, ekkor ismét felépítették rendházukat, templomukat. A cisztereknek hatalmas birtokaik voltak, amelyek jövedelme lehetővé tette a ma is látható rendház, könyvtár, templom és a hozzájuk kapcsolódó arborétum kiépítését. |
| − | Az arborétum heylét eredetlieg természtesen erdő borította, amelyet a rend tagajai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évitizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abben az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmardt térkép is igazolja. | + | Az arborétum heylét eredetlieg természtesen erdő borította, amelyet a rend tagajai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évitizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abben az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmardt térkép is igazolja. |
| − | A mai arborétum mellett 1737-ben hozták létre a konventkertet. Horváth Konstantin szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Valószínűleg ekkor került kitermelésre a későbbi angolkert eredeti faállománya. | + | A mai arborétum mellett 1737-ben hozták létre a konventkertet. Horváth Konstantin szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Valószínűleg ekkor került kitermelésre a későbbi angolkert eredeti faállománya. |
| − | Dréta Antal apát idejében jelentős telepítések történtek. Ő látott hozzá apátsága idején az angolkert létrehozásához. Ekkor, 1809-ben telepítették a híres hársfasort. <br> | + | Dréta Antal apát idejében jelentős telepítések történtek. Ő látott hozzá apátsága idején az angolkert létrehozásához. Ekkor, 1809-ben telepítették a híres hársfasort. <br> |
| − | Willax Ferdinánd volt a hely továbbfejlesztője. Az ő tevékenysége 1824-1857 közé esik. Nevéhez kapcsolódik még egy üvegház létrehozása is, valamint a könyvtár kialakítása. | + | Willax Ferdinánd volt a hely továbbfejlesztője. Az ő tevékenysége 1824-1857 közé esik. Nevéhez kapcsolódik még egy üvegház létrehozása is, valamint a könyvtár kialakítása. |
| − | 1850 körül a Cuha-pataknak új medret ástak és a meglevő tóban egy kis szigetet hoztak létre. Ekkor hozták létre a vízesést és a filagóriát is. | + | 1850 körül a Cuha-pataknak új medret ástak és a meglevő tóban egy kis szigetet hoztak létre. Ekkor hozták létre a vízesést és a filagóriát is. |
| − | Dr. Szentes Anzelm prior újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevkénysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá. | + | Dr. Szentes Anzelm prior újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevkénysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá. |
| − | A háborúk szerencsére nagyobb kárt nem okoztak. | + | A háborúk szerencsére nagyobb kárt nem okoztak. |
| + | 1951- február 21-én az arborétum területét az Országis Természetvédelmi Tanács 54/1951. számú határozatával védetté nyilvánította. | ||
| + | 1970-től jelentős fejlesztés indult el főképp a terület műszaki berendezésének felújításával. 1975-ben portaépület létesült, a gyűjtemény belépődíj ellenében látható. | ||
| + | |||
| + | 1978-ban készült el az arborétum részletes geodéziai felmérése. | ||
A lap 2011. március 24., 15:15-kori változata
Az Arborétumot egyrészt a Damjanich u. 9. szám alól lehet elérni, másik bejárata pedig a 82. főút mentén, a Tescoval átellenben található. Az Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.
Kialakulása, története:
Története szoros összefüggést mutat a III. Béla magyar király által 1182-ben alapított cisztercita kolostor történetével. A clairvauxból idetelepült szerzetesek az ú.n. "munkásrend" képviselői voltak. A rendház tagjai román ill. gótikus stílusban templomot és rendházat építettek Zircen. A rend jellegéből adódóan a ciszterek birtokaikon magas szintű mezőgazdálkodást folytattak. Erdőket termeltek ki, helyet teremtve a mezőgazdasági kultúrák számára. Belterjesen foglalkoztak növények, gyümölcsfélék és a szőlő magyarországi meghonosításával. A fejlődésnek a török uralom, és a Podmaniczkyak rablólovag-uralma vetett véget. Ez idő tájt a rendház és a falu is elnéptelenedett, a mezőgazdasági területek helyét az erdő ismét visszahódította.
A rend tagjai a XVIII. században tértek vissza, ekkor ismét felépítették rendházukat, templomukat. A cisztereknek hatalmas birtokaik voltak, amelyek jövedelme lehetővé tette a ma is látható rendház, könyvtár, templom és a hozzájuk kapcsolódó arborétum kiépítését.
Az arborétum heylét eredetlieg természtesen erdő borította, amelyet a rend tagajai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évitizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abben az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmardt térkép is igazolja.
A mai arborétum mellett 1737-ben hozták létre a konventkertet. Horváth Konstantin szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Valószínűleg ekkor került kitermelésre a későbbi angolkert eredeti faállománya.
Dréta Antal apát idejében jelentős telepítések történtek. Ő látott hozzá apátsága idején az angolkert létrehozásához. Ekkor, 1809-ben telepítették a híres hársfasort.
Willax Ferdinánd volt a hely továbbfejlesztője. Az ő tevékenysége 1824-1857 közé esik. Nevéhez kapcsolódik még egy üvegház létrehozása is, valamint a könyvtár kialakítása.
1850 körül a Cuha-pataknak új medret ástak és a meglevő tóban egy kis szigetet hoztak létre. Ekkor hozták létre a vízesést és a filagóriát is.
Dr. Szentes Anzelm prior újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevkénysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá.
A háborúk szerencsére nagyobb kárt nem okoztak.
1951- február 21-én az arborétum területét az Országis Természetvédelmi Tanács 54/1951. számú határozatával védetté nyilvánította.
1970-től jelentős fejlesztés indult el főképp a terület műszaki berendezésének felújításával. 1975-ben portaépület létesült, a gyűjtemény belépődíj ellenében látható.
1978-ban készült el az arborétum részletes geodéziai felmérése.
