Ötvös Dániel

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 30., 10:21-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ÖTVÖS Dániel, ebesfalvi (Kolozsvár, 1901. ápr. 27.–Bp., 1994. júl. 7.) vegyészmérnök, jogász. =Élete= 1925-ben a budape...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ÖTVÖS Dániel, ebesfalvi (Kolozsvár, 1901. ápr. 27.–Bp., 1994. júl. 7.) vegyészmérnök, jogász.

Élete

1925-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1935-ben a szegedi egyetemen jogi doktorrá avatták. A Hungária Műtrágya- és Kénsavgyár budapesti, Kén utcai telepén üzemmérnökként kezdett dolgozni, 1928-tól üzemvezető. 1938-ban cégvezető főmérnökként az újonnan induló pápai gyárrészleg vezetésével bízták meg. A kénsav és a műtrágya mellett kidolgozták a trisó technológiáját. 1944-ben a Budapest Kén utcai üzem vezetésére kapott megbízást. A háború után először a Műtrágya- és Erdő-takarmánygyár műszaki vezetője, majd Peremartonba, az Ipari Robbanóanyaggyárba került. 1956 és 1961 között a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek igazgatója. 1963 és 1972 között a Várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum első igazgatója. Korszerű kénsav- és műtrágyagyártással kapcsolatos előadásokat tartott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. 1970-ben megkapta a Pfeiffer Ignác Emlékérmet, 1981-ben Várpalota városának Pro Urbe kitüntetését.

Művei

  • Savak. Bp., 1953.

Irodalom

  • Ötvös Dánielre emlékeztek. Európa egyetlen vegyészeti múzeumát szervezte meg Palotán. = Napló, 1998. máj. 6.