„Épített szakrális kisemlékek” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(29 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Balatonalmádi Értéktár}}
+
{{Epitett orokseg lap|szöveg=
  
 +
Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel.  Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
  
 +
Nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények.
  
 
+
=Balatonalmádiban ma is álló kőkeresztek=
Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel.  Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. De nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények.
+
 
+
==Balatonalmádiban ma is álló kőkeresztek==
+
 
A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény.  
 
A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény.  
  
 
A nyilvános helyen felállított keresztek és szobrok karbantartása és felújítása a római katolikus egyházközösség hatáskörébe tartozott, aki keresztet akart állítani, annak letétbe kellett helyeznie a fenntartáshoz szükséges összeget az egyházközösségnél.
 
A nyilvános helyen felállított keresztek és szobrok karbantartása és felújítása a római katolikus egyházközösség hatáskörébe tartozott, aki keresztet akart állítani, annak letétbe kellett helyeznie a fenntartáshoz szükséges összeget az egyházközösségnél.
  
[[Horváth József (r. k. lelkész, helytörténész)|Horváth József]] így ír a keresztekről:  
+
[[Horváth József (r. k. lelkész, helytörténész)|Horváth József]] így ír az [[Balatonalmádi|almádi]] keresztekről:  
  
 
<blockquote>''"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.''</blockquote>
 
<blockquote>''"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.''</blockquote>
19. sor: 18. sor:
 
<blockquote>''Az [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban#Első világháborús emlékkereszt|első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét]] 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."''<ref>Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.</ref></blockquote>
 
<blockquote>''Az [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban#Első világháborús emlékkereszt|első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét]] 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."''<ref>Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.</ref></blockquote>
  
===Sáner-kereszt===
+
==Sáner-kereszt==
 
Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található.  
 
Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található.  
 +
 
Felirata: „1898”
 
Felirata: „1898”
  
===Fehér kereszt===
+
==Fehér kereszt==
 
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt.  
 
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt.  
 +
 
Felirata: „1858”
 
Felirata: „1858”
  
===Vöröskő kereszt===
+
==Vöröskő kereszt==
 
A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították.  
 
A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították.  
Felirata: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”
 
  
===Pinkóczi kereszt===
+
Felirata: ''„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”''
 +
 
 +
==Pinkóczi kereszt==
 
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.
 
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.
Kereszt a Szent Margit kápolnánál: 1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
 
  
===Első világháborús emlékkereszt===
+
==Kereszt a Szent Margit kápolnánál==
Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe. Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellett, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték. A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.
+
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
Felirata: „FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók”
+
  
<center>
+
==Első világháborús emlékkereszt==
<gallery heights="260px" perrow="5" >
+
A kereszt leírása a [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban]] című szócikkben olvasható.
 +
 
 +
<!-- Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe. Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellett, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték. A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.
 +
Felirata: „FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók” -->
 +
 
 +
<gallery class="center" mode="packed" heights="300px" perrow="6" caption="Kőkeresztek Almádiban">
 
Fájl:Almadi_Feher_kereszt.jpg|Fehér kereszt
 
Fájl:Almadi_Feher_kereszt.jpg|Fehér kereszt
 
Fájl:Almadi_Pinkoczi_kereszt.jpg|Pinkóczi kereszt
 
Fájl:Almadi_Pinkoczi_kereszt.jpg|Pinkóczi kereszt
 
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál
 
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál
 
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt
 
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt
Fájl:Almadi_Felsöörsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán
+
Fájl:Almadi_Felsoorsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán
 
</gallery>
 
</gallery>
</center>
 
  
==Balatonalmádiban ma is álló vallási szobrok==
+
=Balatonalmádiban ma is álló vallási szobrok=
  
===Nepomuki Szent János szobor===
+
==Nepomuki Szent János szobor==
 
Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is.
 
Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is.
A szoborról információt Horváth József könyvében olvashatunk:
+
 
„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll."
+
A szoborról információt [[Horváth József]] könyvében olvashatunk:
 +
 
 +
''„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll."
 +
''
 +
 
 
A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére.
 
A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére.
  
 +
{{Indoklás
 +
|település=Balatonalmádi
 +
|határozat=
 +
|igazítás=middle
 +
|méret=100
 +
|indoklás=Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
 +
|címer=Cimer.jpg
 +
}}
 
=Hivatkozás=
 
=Hivatkozás=
 
<references/>
 
<references/>
 +
 +
}}
 +
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]

A lap jelenlegi, 2018. április 28., 15:40-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel. Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.

Nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények.

Balatonalmádiban ma is álló kőkeresztek

A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény.

A nyilvános helyen felállított keresztek és szobrok karbantartása és felújítása a római katolikus egyházközösség hatáskörébe tartozott, aki keresztet akart állítani, annak letétbe kellett helyeznie a fenntartáshoz szükséges összeget az egyházközösségnél.

Horváth József így ír az almádi keresztekről:

"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.
Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.
Az első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."[1]

Sáner-kereszt

Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található.

Felirata: „1898”

Fehér kereszt

A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt.

Felirata: „1858”

Vöröskő kereszt

A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították.

Felirata: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”

Pinkóczi kereszt

A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.

Kereszt a Szent Margit kápolnánál

1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.

Első világháborús emlékkereszt

A kereszt leírása a Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban című szócikkben olvasható.


Balatonalmádiban ma is álló vallási szobrok

Nepomuki Szent János szobor

Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is.

A szoborról információt Horváth József könyvében olvashatunk:

„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll."

A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére.

Cimer.jpg
"Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján

Hivatkozás

  1. Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.