„Óvári messzelátó” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
+
{{Epitett orokseg lap|szöveg=
<div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
+
<!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG -->
+
 
+
<h2 style="padding:3px; background:#a03122; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség</h2>
+
<div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
+
</div>
+
 
{{InfoboxÉpület
 
{{InfoboxÉpület
 
|cím=Óvári messzelátó
 
|cím=Óvári messzelátó
15. sor: 9. sor:
 
|felújítva=2016
 
|felújítva=2016
 
}}
 
}}
 
 
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. [[Óvári Ferenc]] ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Balatonalmádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
 
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. [[Óvári Ferenc]] ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Balatonalmádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
  
24. sor: 17. sor:
 
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a [[Vörös homokkő tanösvény|Vörös Homokkő Tanösvény]] nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
 
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a [[Vörös homokkő tanösvény|Vörös Homokkő Tanösvény]] nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
  
A vörös homokkő talapzaton létesült kilátó - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a századforduló táján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd.
+
A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a XIX-XX. század fordulóján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd.
1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.  
+
1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a ''„Wesselényi”'' nevet.  
  
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában rekonstruáltatta az Önkormányzat a Honismereti Kör javaslatára. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.  
+
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában a Honismereti Kör javaslatára rekonstruáltatta Balatonalmádi Város Önkormányzata. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.  
  
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: [[Erődített Református Templom|a felső körvédműves, meghatározó stílusa román]] (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
+
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: [[Erődített Református Templom|a felső körvédműves, meghatározó stílusa román]] (XI-XII. sz.), [[Vörösberényi plébániatemplom|az alsó barokk]] (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
  
 
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
 
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
42. sor: 35. sor:
 
}}
 
}}
  
<center>
+
<gallery class="center" mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
+
 
Fájl:Ovari_messzelato01.gif
 
Fájl:Ovari_messzelato01.gif
 
Fájl:Ovari_messzelato03.gif
 
Fájl:Ovari_messzelato03.gif
50. sor: 42. sor:
 
Fájl:Ovari_messzelato06.gif
 
Fájl:Ovari_messzelato06.gif
 
</gallery>
 
</gallery>
</center>
+
}}
  
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]
</div>
 

A lap jelenlegi, 2018. június 18., 13:13-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Óvári messzelátó
Ovari messzelato02.gif
Helye: Balatonalmádi
Építési adatok
Építés éve : 1900-as évek
Építtető:
Tulajdonos: Önkormányzat
Felújítva : 2016


Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Balatonalmádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.

Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve.

GPS: 47.033631 18.006856

Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.

A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a XIX-XX. század fordulóján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.

Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában a Honismereti Kör javaslatára rekonstruáltatta Balatonalmádi Város Önkormányzata. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.

A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.

Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.

Cimer.jpg
"Az Óvári messzelátóból több mint száz éve csodálhatják az emberek Balatonalmádi és a Balaton – Fűzfői öböl – látképét. Az 1900-as évben az almádi szőlőhegyre épült kilátó, mára a város szerves részévé vált. Annak ellenére, hogy a környezete beépült, még mindig a teljes képet ad a városról és a Fűzfői öbölről."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II. 25.) VÉBH sz. határozata alapján