„Óvári messzelátó” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
15. sor: 15. sor:
 
|felújítva=2016
 
|felújítva=2016
 
}}
 
}}
 +
 +
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Almádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
 +
Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve.
 +
GPS: 47.033631 18.006856
 +
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
 +
A vörös homokkő talapzaton létesült kilátó - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a századforduló táján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd.
 +
1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.
 +
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában rekonstruáltatta az Önkormányzat a Honismereti Kör javaslatára. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.
 +
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
 +
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
  
 
{{Indoklás
 
{{Indoklás

A lap 2017. április 25., 15:45-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Óvári messzelátó
[[Image:|center|180px]]
Helye: Balatonalmádi
Építési adatok
Építés éve : 1900-as évek
Építtető:
Tulajdonos: Önkormányzat
Felújítva : 2016



Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Almádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték. Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve. GPS: 47.033631 18.006856 Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel. A vörös homokkő talapzaton létesült kilátó - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a századforduló táján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet. Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában rekonstruáltatta az Önkormányzat a Honismereti Kör javaslatára. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték. A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik. Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.

Cimer.jpg
"Az Óvári messzelátóból több mint száz éve csodálhatják az emberek Balatonalmádi és a Balaton – Fűzfői öböl – látképét. Az 1900-as évben az almádi szőlőhegyre épült kilátó, mára a város szerves részévé vált. Annak ellenére, hogy a környezete beépült, még mindig a teljes képet ad a városról és a Fűzfői öbölről."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II. 25.) VÉBH sz. határozata alapján