Mizsei Béla
MIZSEI Béla (Jászberény, 1922. ápr. 8.–Bp., 2009. máj. 1.) ügyvéd, kertész-technikus. Apja: Mizsei István kisgazda.
Élete
1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. 1953-ban bírói és államügyész szakvizsgát, 1954-ben kiegészítő ügyvédi vizsgát tett. 1949-ben Budapesti Büntető Törvényszéken, 1951-től 1954-ig a kunszentmiklósi Járásbíróságon dolgozott. 1954-től Mezőkövesden ügyvéd. 1956. dec. 14-én letartóztatták a forradalomban való részvétele miatt. Először halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre változtatták az ítéletet. 1963. márc. 27-én, amnesztiával szabadult. Segédmunkásként, majd szakmunkásként, végül kertész-technikusként ment nyugdíjba. 1945. nov. 4-től 1947 júniusáig, majd 1990 és 1994 között a Független Kisgazdapárt nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselője. Balatonakarattyára úgy került, hogy amíg a börtönben volt apósa a lánya részére vásárolta azt az ingatlant, amelyben később lakott. A szolnoki Néplapban igen sok cikke jelent meg 1990-től kezdve főleg a Kisgazda 36-oknak a Torgyán ellen folytatott politikai küzdelme során.
Művei
- A gumós begónia. Bp., 1989.
- Életpályám. Bp., 2006.
