Koller Károly Pius

KOLLER Károly Pius (Nagykanizsa, 1901. márc. 4.–Brushwood, Nagy-Britannia, 1979. jún. 29.) orvos, biológus, bencés szerzetes.

Élete

1917-ben lépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1922-ben fogadalmat tett, 1924-ben pappá szentelték. Tanulmányait a budapesti orvostudományi egyetemen, a Korányi-klinikán és Angliában végezte. 1928–1930-ban ösztöndíjjal Cambridge-ben és Edinburgh-ban folytatott kutatásokat. Hazatérése után, 1930–1932-ben a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, megszervezte az átörökléstani osztályt. 1932-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1936–1937-ben az Egyesült Államokban és Angliában ösztöndíjas. 1938 és 1944 között az edinburghi egyetemen tanított, majd a londoni egyetem rákkutató intézetének munkatársa, 1952 után professzora és igazgatója. 1970 után a Nemzetközi Atomenergiai ügynökség szakértője. Kutatásainak központjában az öröklődés, az örökítő anyagok és a rák kapcsolata állt.

Művei

• Kromoszómák és gének. Az öröklődés biológiai alapjai. Bp., 1971.

Irodalom

• LAPIS Károly: –. = Onkológia, 1979.
• NÉMETH László: ~. = Orvosi Hetilap, 1979.