Szentiványi Kálmán (író, újságíró)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 11., 14:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb SZENTIVÁNYI Kálmán (Peremarton, 1921. máj. 9.–Budapest, 1996. febr. 28.) író, újságíró. =Élete= 1934 és 194...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

SZENTIVÁNYI Kálmán (Peremarton, 1921. máj. 9.–Budapest, 1996. febr. 28.) író, újságíró.

Élete

1934 és 1941 között munkásként dolgozott Veszprémben és Peremartonban. A háború után a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára, a megye földosztó miniszteri biztosa. 1949-től a móri vájáriskolában tanított. 1952-től Fejér és Veszprém megyében szakszervezeti sportfelelős. Esti egyetemen szerzett diplomát, majd üzemi lapok főszerkesztője. Első verseskötete Keresztutak címmel 1943-ban, Át a tengeren c. kisregénye 1944-ben jelent meg. A népiesek eszmei hatása alatt indult. A Tűztorony c. regényének cselekménye Veszprémben játszódik, a Völgy emberei, valamint a Sárgakezű lányok c. regények Peremarton és Berhida környékéhez kötődnek.

Művei

  • A molnárlány. (elbeszélés) Budapest, 1956.
  • Az előénekes. (elbeszélés) Budapest, 1959.
  • Tűztorony. (regény) Budapest, 1956.
  • A völgy emberei. (regény) Budapest, 1957.
  • A sárga kezű lányok. (regény) Budapest, 1958.
  • Nyugati szivárvány. (regény) Budapest, 1960.
  • A földalatti folyam. (regény) Budapest, 1961.
  • Fekete kerítések mögött. (regény) Budapest, 1962.
  • A szerencse fiai. (regény) Budapest, 1963.
  • Hajnali madarak. (regény) Budapest, 1967.
  • Zöld sátrak Szibériában. (regény) Budapest, 1977.
  • Angyalföldi rapszódia. (regény) Budapest, 1982.

Irodalom

  • BAJAI Ferenc: ~ két regényéről. = Kortárs, 1961. 4. sz.
  • PÓR Péter: ~: A szerencse fiai. = Kritika, 1964. 3. sz.
  • KUCZKA Péter: Mit és hogyan? = Élet és Irodalom, 1964. 1. sz.