Fettich Nándor

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 1., 13:41-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész. =Élete= Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát vi...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész.

Élete

Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudomá-nyos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az öt-venes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.

Művei

  • Az avar kori műipar Magyarországon. Bp., 1926.
  • A zöldhalompusztai szkíta lelet. Bp., 1928.
  • Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Bp., 1929.
  • A szilágysomlyói második kincs. Bp., 1932.
  • Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Bp., 1933.
  • A honfoglaló magyarság művészete. Bp., 1935.
  • A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Bp., 1935–1937.
  • A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Bp., 1940.
  • A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Bp., 1943.
  • Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Bp., 1943–1947.
  • Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Bp., 1951.
  • A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Bp., 1953.
  • A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974.
  • F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Bp., 2000.

Irodalom

  • LÁSZLÓ Gyula: ~ emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
  • ÁCS Lajos: ~ tudományos munkáinak jegyzéke. = Tört. Szle., 1971. 2. sz.